Beszámoló az 1809-ben keletkezett burgenlandi források (Kismarton, Ruszt) feltárásáról

A Magyarországot is érintő, 1809-ben kitört francia–osztrák háború eseményeit elsősorban diplomácia- és hadtörténeti szempontból vizsgálta a magyar történetírás, pedig ez a speciális év a közigazgatás- és a mindennapi élet kutatásának terén is jelentős változásokat eredményezett. A nyugat-magyarországi térség ekkor élte át eddigi leghosszabb katonai megszállását, amely nem csak hadászati jelentőségű volt, hiszen ez az állapot elsődlegesen gazdaságilag tette tönkre a térség törvényhatóságait. (Ugyanis az osztrák sereget legyőző francia csapatok május végén lépték át az akkori osztrák–magyar határt, és a később megkötött békeszerződés értelmében november 20-ig kellett elhagyniuk a Rába vonaláig megszállás alá kerül Nyugat-Magyarországot.)

Az Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Szakkollégiumához Hungarica-kutatásra benyújtott pályázatom célja a történeti Sopron vármegyének, a mai Burgenland (Ausztria) területén található két egykori szabad királyi városa, Kismarton (Eisenstadt) és Ruszt (Rust) levéltárai 1809. évi iratanyagainak feltárása, és az így nyert információkkal a Sopron városi, vármegyei levéltárból származtatható kép kiegészítése volt. Kutatásom eredménye a két város 1809. évi jegyzőkönyveinek, továbbá a megszálláshoz kapcsolódó pénzügyigazgatási, katonai iratoknak a feltárása, jegyzékelése lett.¹

Az 1648-tól szabad királyi város Kismarton iratanyaga a Burgenlandi Tartományi Levéltárban (Burgenländisches Landesarchiv, Eisenstadt) található. Az 1809. évi városigazgatást egy kötet tanácsülési jegyzőkönyv (Ratsprotokoll), és ahhoz kapcsolódva egy doboz irat alkotja. (E források tartalmi tekintetben természetesen nem csak magával a megszállással foglalkoznak.) A szálas iratok hónaponkénti gyűjtésben, meglehetősen hiányos sorozatot alkotva találhatóak itt (csupán a június és augusztus hónapok nyertek besorolást).

Az előzőnél lényegesen izgalmasabb, nagyobb történeti értékkel rendelkező a Militaria 1809 gyűjteményes fond iratanyaga (terj.: 4 doboz és 2 kötet). A szálankénti átnézés után tűnt az ki, hogy a hiányzó tanácsülési iratok egy része itt található. Valójában ez az anyag képezi a megszállás alatti iratanyag gerincét. Itt olvashatunk a beszállásolásokról, a helyiek által teljesített beteg- és sebesültszállításokról, a francia hadikórházról, a limitatiókról és részben a rekvirálásokról is.

Ugyancsak meg kell említeni az ún. Kammeramtsrechnung-okat (kamarai számadás könyvek), amelyek a megszállás anyagi kiadásairól, rekvirálásokról szólnak, egyben a városi pénzügyigazgatás alapvető forrásait alkotják. A proveniencia szempontjából is szorosan e forrástípushoz kapcsolódik a Quittung-ok gyűjteménye. A nyugták a termények és egyéb naturáliák szállítását és ezek a város általi megfizetését bizonyítják. Mindezek a szálas iratok egy füzetben kerültek összesítésre.

A hivatali iratok mellett a vizsgált korszakról differenciáltabb kép a krónikák, esetleg a nyomtatásban fennmaradt történetek, anekdoták alapján alkotható. A kismartoni levéltárban található az eddig még nem publikált nagymartoni (Mattersdorf, 1924-től Mattersburg) Wittmann-féle krónika,² amely a már közzéadott soproni krónikák méltó párjának tekinthető. Írója a francia megszállást a mezőváros jegyzőjeként élte át, így feljegyzései e speciális időszak történéseibe, egy lokálisan jól tájékozott személytől, szubjektív bepillantást engednek. A jegyző információi alapján olykor kitekintést adott a környék falvairól és Kismartonról is. Összefoglalójában megállapította: a franciák udvariasabban viselkedtek, mint az őket megelőzően ugyancsak e környéken állomásozó magyar nemesi felkelők.

Erről az időszakról már született néhány feldolgozás, és tanulmány is.³

A tartományi szisztéma alapján Ruszt (1681-től sz. kir. város) történeti iratanyaga a helyi polgármesteri hivatal egyik külső épületében található. A Városi Levéltárban kutatni csak az időpont előzetes egyeztetése alapján lehetséges. A francia megszálláshoz kapcsolódó iratanyag nagyon értékes. Az 1809. évi tanácsi jegyzőkönyvből és a hozzá tartozó iratokból (terj.: 2 doboz és 5 fasciculus) Sopronhoz és Kismartonhoz hasonlóan itt is a polgárőrség megszervezésének helyi módozatáról, az első francia csapatok megjelenéséről és a megszállásról kaphatunk képet. Az időszak legjelentősebb problémái az alábbiakban összegezhetők: a katonai rekvirálások, az ehhez szükséges termékek és termények beszerzése, esetenként a vármegyei raktárba történő elszállítás, továbbá a beszállásolások, a hadiadó megfizetése és a franciák által a várossal fenntartatott kórház működésének biztosítása.

A Kammeramtsrechnung Ruszt esetén kevésbé használható a városi kiadások és bevételek megállapítására, ugyanis a megszállás költségei a Militaria 1809 fondban — e levéltári anyag jelzete a Kismartoni Levéltárhoz hasonlóan a H; itt a 24. sz. dobozról van szó — kerültek összesítésre. A dobozban az alábbi gazdaság- és társadalomtörténeti szempontból hasznos registrumok találhatóak: Kriegskosten 1809, Extrakt der Kriegskosten 1809, Abschluss der Kriegskosten 1814, Register des französischen Kriegs 1815.

Kutatásom során nem sikerült tudomást szereznem arról, hogy Ruszt francia megszállásáról bármilyen feldolgozás, tanulmány született volna.

Összességében elmondható; e rövid Hungarica-kutatás során mindkét egykori szabad királyi város és a nyugat-magyarországi térség történetének eddig nem, vagy alig ismert forrásai kerültek “napvilágra” egy kevésbé kutatott időszakból.

Krisch András

[1] A jegyzék a Soproni Levéltár Kézirattárába került. E speciális részkutatás jelentőségét az is kiemeli, hogy jelenleg sem a Burgenlandi Tartományi Levéltárnak nincs publikált segédlete, sem a települési önkormányzatoknál kint lévő iratanyagról nincs közzéadott összesített jegyzék. L. még: Fazekas István: Az Osztrák Állami Levéltár nyomtatásban megjelent segédletei. Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. sz. 195–219.

[2] Seedoch, Johann: Das Denckbuch der Gemeinde Mattersdorf, ausgerichtet anno 1814. Byblos, 1992. 3. sz. 109–184.

[3] Gruszecki, Oskar: Die Franzosen in Eisenstadt im Jahre 1809. Burgenländische Vierteljahreshefte für Landeskunde, Heimatschutz und Denkmalpflege. Jg. 4. 1931. 1–2. 149–159.; Das Krankenhaus der Barmherzigen Brüder im Kriegsjahr 1809. Burgenländische Heimatblätter. Jg. 19. 1957. 2. 135–139.; Der Marsch der Franzosen durch das Burgenland im Jahre 1809. Burgenländische Heimatblätter. Jg. 19. 1957. 2. 85–88.; illetve Jovanovic, Viktor: Die Franzosen in Eisenstadt. Mitteilungen des Burgenländischen Heimat- und Naturschutzvereins. 1931. Jul. 02. 30–33.