Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete Forrásközlő Szekciójáról
A Forrásközlő Szekció a tanácskozáson eredeti célkitűzésének megfelelően a folyamatban vagy előkészületben levő forrásközlő munkákról kívánt tájékoztatást adni a szakmai közvéleménynek. Az előkészítés során a forrásközlést a lehető legszélesebben értelmeztük, tekintet nélkül az írásos forrás korára, nyelvére vagy az irat fajtájára. A téma fontosságát jelezte, hogy a kollégák sokan jelentkeztek előadással és a helyszínen is nagy számban jelentek meg az érdeklődő hallgatók.
Érszegi Géza, a Magyar Levéltárosok Egyesülete alelnöke bevezetőjében hangsúlyozta a forrásközlés jelentőségét, ami az iratok megőrzése mellett minden levéltárosnak a legfontosabb feladata.
Az előadások sorát Hermann Istvánnak, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatójának beszámolója nyitotta meg (távolléte miatt fia, ifj. Hermann István a Veszprémi Érseki Levéltár munkatársa olvasta fel) Kiadott Mohács előtti forrásanyagaink egységes digitalizálása (Wenzel Gusztáv Árpád-kori Új Okmánytárának digitális kiadása ) címmel. Az előadó beszélt arról, hogy a magyar történelem ezen fontos forráscsoportjának 19. sz. végi 12 kötetes kiadása ma már könyvészeti ritkaságnak számít, a vidéki kutató számára szinte hozzáférhetetlen, ezen szeretne segíteni a reprint, ill a mai követelményeknek megfelelő. digitalizált kiadás segíteni. Az előadás keretében bemutatásra került Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai c. 1904-ben kiadott művének Érszegi Géza bevezetőjével ellátott reprint kiadása is, ami szintén a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár gondozásában jelent meg.
A következő előadásban Süttő Szilárd, a Miskolci Egyetem munkatársa a regesztázás módszertani kérdéseit is érintve beszélt az Anjou-, és a Zsigmond-kori Okmánytárak regesztázási munkáiról Az Anjou- és Zsigmond-kor határán. Két okmánytár regesztái címmel.
Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa a közvetlenül megjelenés előtt álló forráspublikációjáról beszélt, amelyben A 16.századi uradalmi utasítások kiadása címmel számolt be a főleg a bécsi levéltárakban végzett széleskörű forrásfeltáró munkájának eredményeiről.
Bessenyei József, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja egy speciális forráscsoport, a 16. századi levelek kiadása kapcsán ismertette frissen megjelent könyvét — Fejedelmi levelek a pápának (1518–1578) —, amelyben a Mohács utáni évtizedeit élő Magyarország történetéhez található sok, eddig teljesen ismeretlen adat.
A konferencia második blokkját Dominkovits Péter, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának főlevéltárosa nyitotta meg A 17. század eleji nyugat-dunántúli mezővárosi jegyzőkönyvekről szóló előadásával, amelyben Szombathely, Győr és Csepreg városok jegyzőkönyvei regesztáinak kiadásáról beszélt.
Ehhez kapcsolódott Arany Magyar Zsuzsa, a Fejér Megyei Levéltár főlevéltárosa, aki a Fejér vármegyei 17. századi közgyűlési jegyzőkönyvek regesztáinak kiadásával kapcsolatos problémákról tartott előadást, a mindenki számára megszívlelendő módszertani tanulságok mellett ismertetve a megye jegyzőkönyveinek kalandos sorsát.
Nagy érdeklődést váltott ki Németh Lászlónak, a Zala Megyei Levéltár levéltárosának előadása, aki szintén a közelmúltban megjelent könyve kapcsán a Zala megyei zsidóság történetének a megyei levéltárban őrzött 18–19. századi forrásaiból mutatott be egy összeállítást.
A tanácskozás utolsó előadását Márfi Attila, a Baranya Megyei Levéltár főlevéltárosa tartotta A levéltár személyi fondjainak forrásértéke címmel, bizonyítva azt, hogy a 20. századi speciális források kiadásánál speciális szempontokat kell figyelembe venni.
A konferencia zárszavában e sorok írója — sikeresnek ítélve a tanácskozást — a Szekció további terveiről beszélt. Eszerint szükségesnek látszik a nagy érdeklődés miatt egy olyan adatbázis létrehozása, amely nyilvántartja, hogy melyik közgyűjteményben milyen forráskiadó munkálatok folynak és a munkák milyen fázisában tartanak (forrásfeltárás, -kiadás, -előkészítés stb.). Ennek szervezése a közeljövőben kezdődik el. A Szekció az MLE éves vándorgyűlésén a továbbiakban is plenáris ülésen szeretné bemutatni az éppen kiadás előtt álló, vagy frissiben megjelent forráspublikációkat, emellett pedig az egyes sajátos forráscsoportok kutatói szűkebb körben, munkamegbeszéléseken vitatnák meg az általuk kutatott források feltárása során jelentkező problémákat.
Bilkei Irén