A MELTE konferenciája Kalocsán
2002. július 1–4. között Kalocsán rendezte meg éves konferenciáját a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE). A tanácskozás az egyházi levéltárak és a „külvilág” szövevényes kapcsolatrendszerét igyekezett áttekinteni hasznos gyakorlati tanácsokat nyújtva a társadalmi (el)ismertség fokozásának lehetőségeiről. A rendezvénynek az ezeréves fennállását ünneplő kalocsai érsekség levéltára adott otthont.
Az első nap délutánja az ünnepélyesség és hivatalosság légkörében telt. Az 1999-ben alapított Kormos László-díj átadására került sor. A tagság szavazata alapján 2002-ben az egyházi levéltárügyért tett több évtizedes fáradozásainak elismeréseként két kollégánk kapta meg a kitüntetést: Dóka Klára főlevéltáros, a Magyar Országos Levéltár munkatársa és Sipos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárának vezetője vehette át a MELTE alapítójáról elnevezett emlékérmet.
Ezután az egyesület közgyűlésére került sor, amelynek során Horváth Erzsébet elnök, Czenthe Miklós titkár és Dudás László gazdasági vezető nemcsak az elmúlt év eseményeiről ejtett szót, hanem a leköszönő elnökség négyéves munkájáról is áttekintést adott. A tisztújító közgyűlés során az egyesület az új Intéző Bizottság tagjaivá választotta Horváth Erzsébetet, Janka Györgyöt, Kertész Botondot, Lakatos Andort, Mózessy Gergelyt, Szabadi Istvánt és Szebeni Olivért; póttaggá Czenthe Miklóst, Koltai Andrást és Sipos Gábort. Az Intéző Bizottság első ülését megtartva a következő négy esztendőre az egyesület elnöki tisztségére Horváth Erzsébetet, titkárnak Lakatos Andort, gazdasági vezetőnek Kertész Botondot jelölte, akiknek személyét a közgyűlés elfogadta. Az eredményes munkanapot a belvárosi plébánia pincéjében tett látogatás koronázta meg.
A második nap reggelén ökumenikus istentiszteletre került sor a főszékesegyházban, amelyen Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek is részt vett, köszöntve a konferencia résztvevőit. Helmut Baier, az ICA/SKR elnökének nagy távlatokat nyitó előadásában az egyházi levéltárak társadalomban betöltött kulturális feladatairól szólt. Hangsúlyozta: nem csak a kulturális értékek megőrzése feladata az egyház(i levéltár)aknak, hanem a kultúra formálása is. Michael Diefenbacher, a Nürnbergi Városi Levéltár (Nürnberger Stadtarchiv) munkatársa egy technikai újítás alkalmazásáról adott tájékoztatást: egy beszédfelismerő szoftver segítségével megdöbbentően nagy sebességgel történik a város építésügyi hivatalának irattárából beáramló aktatömeg adatainak digitalizálása. Ezután Sipos Gábor számolt be a kolozsvári református gyűjtőlevéltár mindennapjairól: a múlt emlékeinek őrzéséért, a társadalommal való megismertetéséért tett erőfeszítések a kisebbségi létben különleges hangsúlyt kapnak.
A nap délutánját kerekasztal-beszélgetés nyitotta meg. Az állami levéltárügy képviselői Szabadi István kérdéseire adott válaszaikkal informálták az egyházi levéltárosokat az aktuális kérdésekben. Pusztai Mária (Nemzeti Kulturális Alapprogram), és Gorjanác Rádojka (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) tanácsokat adott pályázati és elszámolási kérdésekben, Érszegi Géza (Magyar Országos Levéltár), az NKA Levéltári Kollégiumának elnöke a levéltári kiadványok színvonalának tartására hívta fel a figyelmet és digitalizálási, illetve biztonsági másolatok készítését célzó programok beindítására biztatott. Molnár József minisztériumi főosztályvezető-helyettes a LÜSZ-t váltó 10/2002. számú NKÖM-rendelet által az egyházi levéltárakra kirótt követelményekről és teendőkről adott tájékoztatást. Lakos János vezető szakfelügyelő általános képet igyekezett adni az egyházi levéltárakról a szakfelügyelői jelentések alapján. Kifejtette, hogy — bár országosan nagy a szórás a működés személyi és raktári feltételeiben — a közlevéltáraknál még mindig rosszabb helyzetben vannak az egyháziak (különösen a katolikus intézmények), de örömteli, hogy a szakfelügyelői intelmek érvényesülése a nyilvános magánlevéltárakban jóval inkább érzékelhető, mint a közlevéltárakban. Gecsényi Lajos főigazgató a MOL és az egyházi levéltárak kapcsolatait tekintette át, hangsúlyozva: a MOL kész a nyilvánosság fórumait egyházi levéltáraknak biztosítani (pl. könyvbemutatók szervezésével vagy honlapjának segítségével). Szögi László, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke hangsúlyozta az egyházi levéltárak jelenlétét és képviseletét az egyesületben és azok rendezvényein. Majd Beke Margit, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ, és Tenke Sándor, a Református Gyűjteményi Tanács képviseletében a levéltárak fenntartói nevében fogalmazták meg helyzetértékelésüket, terveiket.
Rövid szünet után újabb előadásokra került sor: az egyházi levéltárak kutatószolgálatával kapcsolatos új előírásokról Lakos János számolt be — hasznos gyakorlati útmutatást is adva a miniszteri rendelet értelmezéséhez —, a kutatószolgálat múltjáról és jelenéről Kiss Mária és Szabadi István adott képet. A levéltári kiadványok helyéről a magyar kultúrában Szögi László, az egyházi levéltárak szerepvállalásáról, új kiadványairól Hudi József nyújtott áttekintést. Ezt követően Katona Csaba számolt be a MOL-ban folyó PR-munkáról. Előadásának célja a gondolatébresztés és ötlettár-nyújtás volt, de hangsúlyozta: a levéltár menedzselése nem előzheti meg a szakmai munkát. A hallgatóság pedig szomorúan állapíthatta meg: a figyelmen túl idő, energia és pénz kell mindehhez — tehát az, amiben igen szűkösen állnak a nyilvános magánlevéltárak.
Este az érseki rezidenciában fogadta Kovács Géza nagyprépost a konferencia résztvevőit, Lakatos Andor és Lakatos Adél pedig élményszámba menő vezetést tartottak a barokk palotában. A konferencia idejére „MELTE-házzá” avanzsáló belvárosi házban pedig éjszakába hajlóan zajlott a kötetlen eszmecsere.
A harmadik nap előadásai és korreferátumai a helyi gyakorlati kezdeményezések bemutatását szolgálták. Koltai András a levéltári honlapokat értékelte, Mózessy Gergely a székesfehérvári püspöki levéltárról készített dokumentumfilmet mutatta be.
A délután a város és a környék nevezetességeivel való ismerkedés jegyében telt. Török Gusztáv Andor polgármester a városházán Kalocsa jelenével, Romsics Imre igazgató a Visky Károly Múzeumban a múlttal és a néprajzi hagyományokkal ismertette meg a látogatókat. Ezután Leányfalusi Vilmos karnagy a főszékesegyház Európa-hírű Angster orgonáján adott koncertet. A konferencia résztvevői később a kalocsai Sárközbe, a hajósi pincefaluba tettek kisebb kirándulást, ahol Kübler István vendégszeretetét élvezhették. Az éjszaka ismét sokakat a MELTE-ház udvarán ért.
Az eredményes konferenciától a negyedik nap reggelén vettünk búcsút. A vendéglátókat messzemenő köszönet illeti meg: minimális apparátussal az eddigi legközvetlenebb hangulatú MELTE-rendezvényt bonyolították le!
Mózessy Gergely