A fondjegyzékszerkesztés dilemmái

A Vas Megyei Levéltár kezdeményezésére 2001. január 30-án Szombathelyen alakult meg a Magyar Levéltárosok Egyesülete Nyugat-Dunántúli Regionális Szekciója. A három érintett megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala valamennyi köz- és önkormányzati levéltárának jelenlévő egyesületi tagjai nyilvánították ki szorosabb, területi alapon nyugvó együttműködési szándékukat. A szekció első szakmai rendezvényére ugyancsak a vasi megyeszékhelyen került sor 2002. május 6-án. Aktualitás okán a fondjegyzékszerkesztés került terítékre, minden érintett levéltárból egy-egy előadó ismertette saját levéltárának e kérdésben kialakított álláspontját.

Turbuly Éva, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának igazgatója mint levezető elnök és Káli Csaba a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese mint szekcióvezető üdvözlő és szavai után az első előadást Feiszt György, a Vas Megyei Levéltár igazgatóhelyettese — a témával foglalkozó munkabizottság elnöke — tartotta: A fondjegyzékszerkesztés alapirányai címmel. Kitért a munkabizottság létrejöttének és működésének körülményeire, az ott folyó munkára, koncepcionális vitákra és azokra a kommunikációs problémákra is, amelyek hátráltatták az érdemi munkavégzést, a mindenki által elfogadható fondjegyzékszerkesztési alapelvek kimunkálását.

A következő előadó, Káli Csaba a Zala Megyei Levéltárban felvetődött problémás eseteket adta közre: Kérdések és alternatívák egy készülő fondjegyzék kapcsán c. előadásában. Mondandóját két részre osztotta. A kérdések egy része a fondjegyzék egészét, míg másik része annak apróbb-nagyobb részleteit érintették. Az előadó véleménye szerint egy leendő fondjegyzéknek a lehető legegyszerűbb szerkezetűnek kell lennie, hogy az abban való eligazodás senkinek ne okozhasson gondot. Alapvetően egy szolgáltató jellegű fondjegyzékre kell törekedni, amely mutatókkal és — különösen virtuális környezetben — kivonatos fondtörténettel segíti a felhasználót. A fondjegyzék egészét érintő kérdésként szerepelt még a jegyzék számítógépes, internetes szolgáltatásként való használhatóságának mielőbbi lehetővé tétele.

Az apróbb kérdések között, de mindenképpen nagyobb „falatként” említette Káli Csaba — és a szakmai nap során kivétel nélkül szinte minden előadó és hozzászóló — a volt MSZMP-archívumok államosított és közlevéltárakba bekerült iratanyagával kapcsolatban azt a véleményét, miszerint ezt az iratanyagot egyben kell tartani, szakmai hiba lenne tematikai alapon szétdarabolni.

Ezt követően Tarr Attila levéltáros Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának képviseletében szólt röviden a témával kapcsolatban náluk felmerült kérdésekről. Előadásában (Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának fondjegyzékei) főként a fondjegyzék számítógépen, interneten való elérhetőségének fontosságáról beszélt.

A Soproni Levéltár ez irányú tapasztalatait Németh Ildikó levéltáros tárta fel A fondjegyzékszerkesztés problémái a Soproni Levéltárban c. előadásában. Ebben kifejtette, hogy a legutoljára 1967-ben megjelentetett fondjegyzékük megújításához vezető út első állomása a fondrevízió volt. Ennek elvégzése és számítógépes összegzése után is bizonyos problémát okoztak a szét nem választott, a hiányzó (lappangó), a valóságban nem létező vagy a rossz helyre besorolt fondok. A fondjegyzék jövőbeli átdolgozása kapcsán az előadó egy példatár szükségességét hangsúlyozta.

A záróelőadást Bana József igazgató és Borbély János levéltáros tartották meg Győr Megyei Jogú Város Levéltárából: Egy városi fondjegyzék készítésének tapasztalatai címmel. A városi levéltár 1993. november 1-jei megalakulása után az első feladat a megyei levéltárból átkerülő anyag leválasztása volt. Mivel nem álltak rendelkezésre analógiák egy városi levéltár fondjegyzékének mibenlétére, ezért a készítők — élve a lehetőséggel — egy racionális, a levéltárban őrzött iratok sajátosságának leginkább megfelelő rendszert alkottak, amelynek újdonsága, hogy a fond megnevezése után annak történetére, kutathatóságára, nemkülönben a segédletek meglétére és milyenségére vonatkozóan is kapunk viszonylag bő tájékoztatást. Az előadópáros másik tagja, Borbély János külön is kiemelte a nyilvántartások és a számítógép kapcsolatának fontosságát és a náluk e téren alkalmazott gyakorlatot. A kérdéses fondjegyzék nyomtatásban is megjelent a Városi Levéltári Füzetek 1999. évi 2. számában.

Az előadások utáni vitában a hallgatóság köréből többen is kifejtették álláspontjukat a témával kapcsolatban. Elsőként Tilcsik György a Vas Megyei Levéltár igazgatója osztotta meg véleményét a kollégákkal. Szerinte nem az a fő kérdés, hogy hová sorolunk be egy fondot, hanem egy precíz revízió, rendezés és segédletekkel való ellátás után kell azt regisztrálni, amelynek nyilvántartását — a nyilvánosságot is biztosító — számítógépes programmal kell biztosítani. Kitért arra, hogy a különböző nyilvános és nem nyilvános jegyzékek számítógépes verziójában a fondjegyzék a jövőben feloldódhat, hagyományos értelemben meg is szűnhet.

Bariska István a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárának vezetője az alulról építkezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte megengedhető kell, hogy legyen az új fondjegyzéken belül a rugalmasság egyazon szintek különböző kezelését illetően. Emlékeztetett arra, hogy egy megyei levéltárban a települések levéltárait őrizzük, amely jó, ha tükröződik az egyébként is relatív jelentőségű fondjegyzékben. A rendezvény szinte minden előadójához és hozzászólójához hasonlóan, ő is kitért a számítógépes nyilvántartások kutatóbaráttá formálására, valamint az MSZMP-archívumok egybentartásának szakmailag indokolt voltára.

A hozzászólások sorát Dominkovits Péter zárta, aki a témától némileg független, de a szakma egészét érintő problémára hívta fel a nyilvánosság figyelmét. A soproni főlevéltáros vélhetően mindnyájunk egyetértésével találkozó és pártolandó gondolata szerint méltányos lenne, ha a köztisztviselők és a pedagógusok után — többek között — a közgyűjteményi szakmacsoportba tartozók is részesedhetnének a kedvezményes, kormányzati eszközökkel támogatott (otthoni) számítógéphez jutási lehetőségekből.

A „szekciónap” résztvevői a délután folyamán megtekintették a közeli Bozsok községben lévő Sibrik-kastélyt. Az épületről és lakóiról Bajzik Zsolt szombathelyi levéltáros tartott előadást, majd végigkalauzolta a társaságot azon az általa rendezett kiállításon, amely az egykori tulajdonos, verebi Végh Gyula készítette rajzok segítségével elevenítette fel a kastély és annak kisajátítása előtti utolsó lakójának életét.

A kitartóbbak ezt követően még ellátogattak a szomszédos Velem község fölött magasodó Szent Vid kápolnához, ahol Bariska István mutatta be röviden a több ezer évvel ezelőtt itt létezett virágzó település történetét és régészeti maradványait.

Káli Csaba