Beszámoló az Egyházi levéltárak és könyvtárak kotori nemzetközi konferenciájáról
Tízévnyi elszigeteltség után, 2002. április 17–18-án nemzetközi konferenciát rendezett Kotorban (Cattaro) a montenegrói CDK Notar (Centar za njegovanje i prezentaciju dokumentarnog nasljeda Kotora — The Centre for Preservation of Kotor’s Documentary Heritage) és a Nemzetközi Levéltáros Egyesület egyházi levéltárosi szekciója (ICA/CIA — Section of Archives of Church and Religious Denominations). Montenegró tengerpartja ugyanolyan gazdag természeti szépségekben, mint általában a dalmát partvidék; kulturális kincsei azonban hihetetlen bőségben koncentrálódnak a Kotori-öbölbe, így a helyszín minden szempontból maximálisan szolgálta a rendezvényt.
A konferencia fő célkitűzése éppen az volt, hogy felhívja a figyelmet a térség gazdag kulturális örökségére, amely messzemenően indokolja a nemzetközi együttműködés megalapozását, kiszélesítését. Különösen a rendszeres információcserére, kiadványcserére, szakmai segítségnyújtásra és közös tudományos programokra lenne szükség.
A rendezvényen kilenc előadás és húsz referátum hangzott el. Helmut Baier, a nürnbergi Landeskirchliches Archiv igazgatója, a szekció elnöke bevezető előadásában ismertette az ICA/CIA egyházi levéltárosi szekciójának tevékenységét; majd két másik alkalommal szólt a németországi egyházi levéltárak jogi szabályozottságáról és az adatvédelemről; valamint a kapcsolódó EU-szabályozásról. Reimer Witt (Landesarchiv Schleswig-Holstein) előadása a levéltári épületek tervezésének–létesítésének speciális szempontjait foglalta össze. A holland Jan van Haastrecht (Utrecht) rendhagyó előadása — egy videobejátszás illusztrálta — a protestáns gyülekezeti levéltárak kezelésének gyakorlatáról szólt.
A második napon a magyar egyházi levéltárak állami finanszírozásáról olvasták fel Horváth Erzsébet (Zsinati Levéltár) írásban elküldött előadását. Walter Schulz (Stiftung Johannes a Lasco Bibliothek, Emden) az alapítványi fenntartású könyvtár működéséről és gyakorlatáról, a hagyományos könyvtár tudományos és informatikai központtá való fejlesztéséről tartott beszámolót. Michael Diefenbacher (Stadtarchiv, Nürnberg) a levéltári állományvédelem kritériumait ismertette a legújabb módszerek és eszközök figyelembevételével. Berecz Ágnes (Ráday Gyűjtemény) előadása a magyarországi egyházi könyvtárak általános helyzetét ismertette, és részletesebben esett szó a Ráday Könyvtárban megindult tudományos programokról.
A vendéglátók és a Horvátországból, Albániából érkezett előadók referátumai kivétel nélkül helyi értékekről, folyamatban levő munkákról és problémákról számoltak be. Bajro Agovic (Podgorica, Meshihati i Bashkesise Islame) a montenegrói iszlám közösség levéltári értékeiről szólt; Ruza Danilovic (Biblioteka Fakulteta za Pomorstvo Kotor) a Kotori-öböl középkorig visszavezethető sajátos kulturális múltját ismertette, megemlítve a könyvészeti és levéltári ritkaságokat. Nevenka Mitrovic (Gradska biblioteka Herceg-Novi) a Savina kolostor könyvtáráról beszélt, amely új feldolgozással válhatna hozzáférhetővé a kutatás számára. Jelena Antovic (Kotor Historical Archives) összefoglalóan ismertette a legfontosabb levéltári és könyvtári állományegységeket, amelyek főként egyházi tulajdonban és kezelésben találhatók, de ígéretes szakmai együttműködések keretében kezelik őket. Stevan Kordic (Maritime Faculty of Kotor) és Snezana Pejovic, a NOTAR elnöke a kotori püspöki könyvtárban 1999-ben felfedezett koraközépkori–középkori fragmentumokat ismertette. Don Anton Belan paleográfus atya (Kotor) szintén a középkori történeti források feltárásáról tartott referátumot.
A konferencián az ortodox egyház munkatársai is képviseltették magukat — ez rendkívül nagy horderejű tény a politikai–vallási ellentétekkel terhelt térségben.
Természetesen szakmai látogatásokra is sor került: megtekintettük Kotor valamennyi levéltárát és könyvtárát — az állami Történeti Levéltárat, a Püspöki Levéltárat, a Szerb Ortodox Egyházi Levéltárat és Könyvtárat; a Ferences Könyvtárat és végül a perasti Szent Miklós templom levéltárát.
Az intenzív munkát a következő konklúziókkal zárhattuk: a konferencia teljes, kibővített anyaga — szerb-horvát és angol nyelven, német rezümékkel — nyomtatásban is meg fog jelenni. A montenegrói levéltárosok — különös tekintettel az egyházi és magánlevéltárak speciális helyzetére — keresni fogják a törvényes módját, hogy az ICA/CIA-hoz csatlakozhassanak. (Belgrád 2001-ben rendezte tagságát, ám Szerbia és Montenegró folyamatban levő átalakulása további kérdéseket vet fel ezen a téren is.) A grazi levéltár konkrét felajánlásokat tett mind az állományvédelemre, mind a szakmai továbbképzésre vonatkozóan.
Személyes véleményem és tapasztalatom szerint a magyar levéltárosoknak és kutatóknak is érdemes lenne figyelmet fordítania a Kotorban folyó munkára; hiszen közös történeti múltra tekinthetünk vissza, ami még most is érzékelhető. Nem lehetetlen, hogy az ott őrzött anyagban számos magyar vonatkozás lappang. Ennek reményében és elősegítésére ajánlom a a következő honlapot: www.cdknotar.cg.yu; illetve a kapcsolatfelvételt Snezana Pejovic elnök asszonnyal (Történeti Levéltár, Kotor) a következő címen: pejsib@cg.yu.
Berecz Ágnes