200 éves a bécsi Kriegsarchiv
2001. október 17-én ünnepi megemlékezés színhelye volt a bécsi Nottendorfer Gasse-n lévő modern levéltári épület, amely az Osztrák Állami Levéltárnak ad helyet. E levéltár része a Kriegsarchiv, amely 200. születésnapját ünneplendő hívta megemlékezésre — többek között — azokat az intézményeket, amelyek a közös múlt történelmi emlékeit őrzik, vagyis a környező államok levéltárainak képviselőit.
Az osztrák katonai levéltár kezdetei 1711-ig nyúlnak vissza, amikor Savoyai Jenő herceg javaslatára I. József császár megalapította a Hofkriegsrätliche Kanzleiarchivot. Az igazi születésnapi dátum azonban 1801. március 23-a, amikor Károly főherceg általános hadseregreformja keretében megvalósult a k. k. Kriegsarchiv létrehozása.
Az előzmények között a legfontosabb az Udvari Haditanács megalapítása volt 1556-ban, ahol rendszeressé vált az iratok gyűjtése. 1711-ben Bernard Rosenbaum levéltárosnak már feladatai közé tartozott a meglevő anyagok rendezése és egyidejűleg a fontosabb aktákhoz tartozó jegyzékek készítése mellett az is, hogy felvilágosítást adjon a hadieseményekről és szervezeti kérdésekről. Gróf Lacy tábornok 1764-ben megbízást kapott térképek összegyűjtésére is.
Hadik András 1776 újjászervezte a Kanzleiarchivot. Az iratanyag szétválasztásával létrehozott egy szakcsoportot az oklevelek és a fontosabb iratok, kartográfiai anyagok gyűjtésére. A regisztraturális iratok a keletkezési helyükön maradtak és csak a lezárt akták kerültek a Kanzleiarchivba. Így a 19. század első feléig három katonai iratgyűjtemény volt Bécsben: az Udvari Haditanács regisztraturája, a Kanzleiarchiv, a Kriegsarchiv.
A Levéltár fő feladata az volt, hogy a különböző hadtörténeti anyagokból tapasztalatokat gyűjtsenek a hadvezetés és a hadseregszervezés kérdéseire. Három csoport működött a levéltáron belül: az irattári (levéltári), a térképészeti és könyvtári, valamint a hadtörténeti csoport. Az 1808-tól megjelenő Osztrák Katonai Folyóiratban sok történeti anyagot publikáltak a levéltárosok. Az Udvari Haditanácsi Levéltár nagy részének 1889. évi átadásával megteremtődtek a feltételei egy központi katonai levéltár létrehozásának.
1774-től 1905-ig az Udvarban működött a Levéltár. Az 1801. évi megalapítása után a Levéltár a Főszállásmesteri Hivatal alárendeltségébe került.
1905-ben a Levéltár saját épületbe költözött a Stiftgasséra. 1920 augusztusától a Szövetségi Kancelláriai Hivatal hatáskörébe került 1938-ig. Az Anschlusstól kezdve 1945-ig a Levéltárat a hadseregcsoportok alapján osztották fel, 1945 után az állami levéltár része lett. A 16. századtól az első világháború végéig gyűjti az anyagokat, mint a Habsburg Birodalom központi katonai levéltára. Megmaradt a keretei között a térkép- és képgyűjtemény. 1993 óta működik jelenlegi helyén, az erdbergi Nottendorfer Gasséban.
A Hadtörténelmi Levéltárnak nagyon erős a kötődése a Kriegsarchivhoz. Abból a tényből következőleg, hogy a Habsburg Birodalomhoz való tartozásunk négy évszázada alatt az ország életére vonatkozó legfontosabb döntések Bécsben születtek és ezek iratai is ott maradtak, a magyar katonai múlt, a magyar hadtörténelem írásos emlékeinek egy részét is Bécsben őrizték. Ezen a helyzeten a kiegyezés sem változtatott, lévén, hogy önálló magyar hadügy nem volt a dualista államban, így az Osztrák–Magyar Monarchia hadereje részeként létrejött magyar honvédség megalakulását nem követte katonai levéltár létrehozása. Csak 1918 októberében, amikor a Monarchia felbomlott és az őszirózsás forradalom nyomán megszületett az önálló és független Magyarország, akkor teremtődtek meg a magyar katonai levéltár létrejöttének feltételei.
A trianoni békeszerződés 178. cikkelye alapján jött létre az osztrák szövetségi kormány és a magyar kormány között — éveken át tartó előkészítő munka után — a Baden bei Wien-ben 1926. május 26-án aláírt egyezmény. Az egyezmény értelmében Ausztria kötelezte magát, hogy kiszolgáltatja Magyarországnak azokat az iratokat, amelyek magyar szellemi tulajdonnak tekinthetők, a közös vonatkozásúakat érintően pedig úgy állapodtak meg, hogy azok közös szellemi tulajdont képeznek és Bécsben maradnak. Ehhez az iratanyaghoz a magyar kormány az osztrák szövetségi kormány hozzájárulásával megfelelő számú megbízottat rendelt ki. Ennek megfelelően azóta is működik Bécsben az állami levéltárban is és a katonai levéltárban is magyar levéltári kirendeltség.
Szijj Jolán