A PANNONHALMI ALAPÍTÓLEVÉL
1001

E szavakkal részesítette Szent István király a pannonhalmi monostort kiváltságokban. Az oklevél szerint Géza fejedelem (†997) kezdte el a pannonhalmi Szent Márton monostort. Fia, István pedig befejezte; fogadalmat tett Szent Mártonnak, ha érdemeiért a külső és belső ellenségei legyőzi, akkor Somogy megye dézsmáját az ő tiszteletére épült monostornak adja. Ez a jövedelem segítette a pannonhalmi monostor felépítését. Az első magyar király ezenkívül ugyanazzal a szabadsággal ruházta fel Pannonhalmát, amilyennel Montecassino (Itália) apátsága rendelkezett; kivette a megyéspüspök joghatósága alól: szabadon választhattak apátot, akit az általuk választott püspök szentelhetett fel, az apát szandálban misézhetett stb.

Mivel a pannonhalmi oklevél szövegének megfogalmazása nem egységes: hol egyes számban, hol többes számban van fogalmazva, s ráadásul Kálmán király (1095-1116) pecsétje függ rajta, hitele kétséges. Feltételezés szerint a többes számban fogalmazott szöveget a német császár kancellárjának, Heribertnek C betűvel jelzett munkatársa készítette már a magyar király udvarában 1002-ben, s abba a 11/12., illetve a 12/13. század fordulóján belefűzték (interpolálták) az egyes számban lévő szöveget.

Az oklevél mai formájában - ha áttételesen is - mutatja, milyen lehetett egy I. (Szent) István király korában (1000-1038) kibocsátott oklevél Magyarországon. Az István királynak tulajdonított mintegy tucatnyi oklevél közül ez az egy maradt fent eredeti formában. Igen nagy súlya van minden egyes szavának, mivel a korai magyar történet nem bővelkedik forrásokban. Ráadásul a Szent István neve alatt ránk maradt oklevelek hitele, létrejöttük körülményeinek magyarázata rendkívüli mértékben erre a pannonhalmi oklevélre lett alapozva. Szent István oklevelei közül csak az egyik, a görög nyelvű hiteles, a többi, latin nyelven íródott oklevél már kevésbé állja ki az oklevélkritika próbáját. Két püspökség, a veszprémi és a pécsi (1009) alapításáról szóló oklevelek a pannonhalmi oklevél távoli rokonainak tűnnek. Vannak azonban olyanok is, amelyek szövegei szinte testvérei a pannonhalminak. Ezek is mind bencés monostorok alapításáról szólnak, mint a pécsváradi (1015), a két zalavári (1019 és 1024) és a bakonybéli (1037). Akad persze olyan, mint a székesfehérvári, hogy utalásokból, szövegtöredékekből lehet csak vajmi keveset tudni róla. Némelyikük (pl. a nyitrai püspökség alapítása) pedig semmi jelét nem mutatja annak, hogy bármi köze is lenne korai történelmünk e jelentős fordulópontjához, a magyar királyság létrejöttéhez.

Az oklevél a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltárban Capsarium no 2 (capsa 13. A) jelzet alatt található. A 4S,S x 48 cm nagyságú hártya hátlapjára 8,5 cm átmérőjű kerek pecsét van befüggesztve, a pecséten trónon ülő királyi alak látható, a pecsét sérült felirata: [+ COLOMANNVS DEI GRATIA] VNGARORVM REX = [Kálmán Isten kegyelméből] a magyarok királya.

Irodalom: ERDÉLYI LÁSZLÓ: A pannonhalmi alapítólevél hitelessége. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története I. A pannonhalmi főapátság története. Bp. 1902.; ÉRSZEGI GÉZA: Oklevéltan. A történelem segédtudományai. Szerk. KÁLLAY ISTVÁN. Budapest 1986. 12-28; Diplomata Hungariae antiquissima. Accedunt epistolae et acta ad kistoriam Hungariae pertinentia. Volumen I ab anno 1000 usque ad annum 1131. Edendo operi praefuit GEORGIUS GYÖRGY. Bp. 1992.; Levéltárak - kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból (1000-1686). Közreadja BLAZOVICH LÁSZLÓ stb. Budapest - Szeged 1998; Szent István király pécsváradi alapítólevele. Az oklevél latin szövegét magyarra fordította BORONKAINÉ BELLUS IBOLYA. Az eredete latin szövegét gondozta és a bevezetőt írta ÉRSZEGI GÉZA. Budapest 2000; ÉRSZEGI GÉZA: Szent István pannonhalmi oklevele (Oklevéltani-filológiai kommentár). Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve. Szerk. TAKÁCS IMRE. Pannonhalma 1996. I. p. 46-89, 597; THOROGZKAY GÁBOR: Szent István pannonhalmi oklevelének historiográfiája. U. o.; Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. KRISTÓ GYULA. Szeged 1999.

Csóka Gáspár

Az oklevél keltének ezredik és az egykori bencés levéltáros, Erdélyi László sokoldalú elemzésének és kritikai kiadásának századik évfordulóján örömmel adja minden olvasójának a kezébe a Pannonhalmi oklevelet másolatban és fordításban a Levéltári Szemle.

Az oklevél magyar szövege

Fotó: Mudrák Attila - Magyar Képek