Kádár Zsuzsanna – Kenyeres István – Mikó Zsuzsanna

A Budai Központi Kerületi Bíróság 1987. évi

polgári peres iratainak mintaselejtezése*

 

A Budai Központi Kerületi Bíróság (BBKB) 1982. január 1-én kezdte meg működését, és az 1987. az első olyan év, amelynek iratai selejtezés nélkül megtalálhatók. A bíróság ügyforgalmáról az alábbi adatok nyújtanak betekintést:

Év

Vagyonjogi perek

Családjogi perek

Összesen

1982

5400

6299

11 699

1983

5611

4190

9801

1984

5544

4310

9854

1985

5073

4808

9881

1986

4361

5477

9838

1987

5204

3366

8570

1988

4164

4410

8574

1989

4110

4038

8148

1990

4560

3881

8441

1991

3313

2305

5614

Az éves ügyszám az 1980-as években folyamatosan csökkent 11 000-ről 8000-re. Az 1991. évi drasztikus visszaesés oka a II–III. Kerületi Bíróság felállítása volt. 1990 óta az éves ügyforgalom a tíz évvel azelőttihez képest a felére, mintegy évi 5000-5500 ügyre esett vissza.

Mint a táblázat is szemlélteti, a bíróságon a polgári peres iratok két fő csoportja jellemző: vagyonjogi perek és családjogi perek, amelyek lajstromozása külön-külön történik. Tapasztalataink szerint igen változó, hogy mely ügyeket melyik ügycsoportba iktatták, így pl. a házassági peren kívüli vagyonjogi pereket mindkét csoportba iktatták. Ugyancsak mindkét ügycsoportban előfordul a házasságból született gyerek tartása iránti perek típusa. Ezekből a családjogi kollégium évi mintegy 800-at, a vagyonjogi mintegy 500-at tárgyalt. Azonban 1988-tól kezdve a vagyonjogi kollégiumhoz rendelték valamennyi házasságból született gyerek tartása iránti pert, így a családjogi lajstromba bevezetett ügyek száma gyakorlatilag nullára csökkent, míg a vagyonjogi lajstromban szereplő ilyen kategóriájú perek száma az évi 500-ról 1300-1400-ra nőtt. Az ügyek lajstromkönyv szerinti megoszlásáról az alábbi táblázatok adatai tájékoztatnak.

A bírósági vagyonjogi lajstromkönyv szerinti ügyiratcsoportok megoszlása 1987–1991 között

Év

1987

1988

1989

1990

1991

Házassági peren kívüli vagyonjogi

24

9

8

11

7

Házasságból született gyermek tartása iránti

808

1

4

6

-

Házasságon kívüli gyermek tartása iránti

18

1

-

-

-

Házastárs tartása iránti per

1

-

-

-

-

Törvényen alapuló egyéb tartási per

1

-

-

-

-

Újítás és egyéb személyi perek

33

5

33

54

35

Birtokháborítás

219

200

766

184

89

Tulajdonjogi perek

660

525

613

583

465

Szerződésen kívülikártérítés

260

290

236

277

213

Lakásügyi perek

665

153

401

579

366

Kötelmi perek

2018

2486

2216

2478

1785

Öröklési perek

213

191

176

169

121

Végrehajtási perek

234

225

213

161

131

Egyéb

56

48

44

58

101

Bírósági meghagyásból származó perek

2

11

6

46

43

Fizetési meghagyások

1442

1001

1160

1303

831

Újra megindult perek

576

776

895

732

550


A bírósági családjogi lajstromkönyv szerinti ügyiratcsoportok megoszlása 1987–1991 között

Év

1987

1988

1989

1990

1991

Házassági perek

2473

2126

2294

2213

1147

Apaság és származás megállapítás

119

142

123

126

86

Személyállapoti perek

100

168

115

146

83

Házassági peren kívüli vagyonjogi perek

93

141

85

89

66

Házastárs tartása iránti perek

30

18

20

12

9

Házasságból született gyerek tartása iránti per

528

1307

1230

1243

875

Házasságon kívül született gyerek tartása iránti per

2

33

38

14

4

Törvényen alapuló egyéb tartási per

12

5

11

3

2

Lakásügyi perek

-

420

74

-

4

Egyéb

9

50

48

35

28

Újra megindult

158

209

162

161

155

A mintaselejtezés során 1000-1000 1987. évi akta átnézésére került sor. Az alábbiakban összegezzük a két fő persorozatban fellelhető típusügyekről szerzett tapasztalatainkat.

 

I. Vagyonjogi perek

Házassági peren kívüli vagyonjogi perek. A házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti pereket sorolták ebbe a kategóriába. Történeti értékük miatt azokat kellene megtartani, melyekben részletes vagyonleltárak találhatók a házaspárok egyes vagyontárgyairól. Azok, amelyeket megszüntettek vagy megegyezéssel zárultak, selejtezhetők. Az 1987. évben az első 1000 perben talált 16 ügyből 10-et ítéltünk maradandónak és 6-ot selejtezendőnek.

Házasságból született gyerek tartása iránti per. Az 1987. évben még nagy számban szerepeltek a gyermektartásdíj megfizetése iránti perek a vagyonjogi perek között, a következő évtől azonban ezek már átkerültek a családjogi perek közé. Jogbiztosító jelleget nem képviselnek, maradandó értékű iratot nem tartalmaznak. Mechanikus kiválasztás után teljes egészükben selejtezendők. (124 vizsgált per.)

Újítás. Egyetlen ilyen típusú pert találtunk, amely egy pumpatöltő fémre vonatkozott. A ballasztanyag mellett csak az újítás leírását tartalmazta az ügyirat.

Birtokháborítás. A klasszikus tyúkpereket tartalmazza, így például a kerítés magasítása miatti államigazgatási határozat megváltoztatása iránt indított pert, más esetben a gépkocsi felhajtás miatt pereskednek a szomszédok. Mechanikus kiválasztás után a többi selejtezhető. (28 vizsgált per.)

Tulajdonjogi perek. Az ingatlanra vonatkozó tulajdoni perek, amelyeket a bíróság érdemben eldönt, jogbiztosító jellegük miatt megőrzendők. Az ingókkal kapcsolatos tulajdoni vitákat, ill., ha az ingatlan tulajdonával kapcsolatos per félbeszakadt vagy megszüntették, selejtezhetőnek ítéltük. A megszüntetett tulajdoni per történeti értéket képviselhet, ha a lakás értékéről, állapotáról, beosztásáról részletes szakértői vélemény készült. Jó forrást jelenthet az életmódtörténet kutatáshoz például az a per, amelyben a két pereskedő testvér részletesen leírta, hogy a lakás építkezési költségeit miből fedezték — menyasszonytánc, OTP kölcsön stb. (26 maradandó és 5 selejtezendő per).

Szerződésen kívüli kártérítés. Az ide sorolt ügyiratok jelentős része selejtezhető, az előfordult 52 ügyből kettőt ítéltünk megtartandónak. Az egyik esetben a Magyar Tudományos Akadémia hőközpontjának felújítása során keletkezett kár alkotta a per tárgyát. A másik esetben büntetőügyhöz kapcsolódott a polgári per és a perérték 1 millió forint felett volt.

Lakásügyi perek. Az ide besorolt perek a szívességi lakáshasználattal, a jogcím nélküli lakáshasználattal, lakáskiürítéssel, közös költség meg nem fizetésével, lakbérhátralékkal, lakáscserével, bérlőtársi jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jogvitákat tartalmazzák. A mechanikus kiválasztáson túlmenően nem javasoljuk megtartani az ilyen típusú pereket, mert a periratok nem tartalmaznak a történeti kutatás számára értékelhető forrásokat. (Vizsgált perek: közös költség megfizetésével kapcsolatos perek: 9 db, lakáskiürítéssel kapcsolatos perek: 21 db, lakbérhátralékkal, lakáshasználattal, lakáscserével kapcsolatos perek: 41 db, szívességi lakáshasználattal kapcsolatos perek 6 db)

Kötelmi perek. A vállalkozói díjak megfizetésével, kezességgel kapcsolatos pereket, a számlatartozásokkal kapcsolatos pereket, a kölcsön nyújtásával kapcsolatos jogvitákat, a szavatosságból eredő igények érvényesítésével kapcsolatos pereket általában selejtezendőnek ítéltük. A kölcsönnel kapcsolatos 30 perből egyet ítéltünk maradandónak, mivel itt egy magánszemély több mint 1 millió forintos kölcsönt nyújtott egy kisszövetkezetnek. A szerződések érvénytelensége iránt indított 59 perből egyet minősítettünk megtartandónak a helytörténeti értéke miatt. Itt egy Fészek nevű eszpresszóról volt szó, amely mozival és kerthelyiséggel is rendelkezett és a periratok között fellelhetők a presszó részletes működési adatai.

Az ide sorolt perek mellett nagyon sok a műszaki szakértői vélemény, amelyek kapcsán úgy gondoljuk, hogy a gyorsan avuló műszaki leírásokkal kapcsolatos szakértői véleményeket nem kell feltétlenül megtartani.

Öröklési perek. A hagyatékkal kapcsolatos jogvitákat csak abban az esetben szükséges megtartani, ha van mellette történeti értéket hordozó szakértői vélemény. A vizsgált periratok között mi a végrendeletek érvényességével kapcsolatos pereknél találtunk maradandó értéket képviselő igazságügyi írásszakértői és ingatlan-értékbecslői szakvéleményt. A hagyatékkal kapcsolatos ügyek esetében sokkal teljesebb információt találhatunk a közjegyzői iratokban. (Vizsgált perek: hagyatéki ügyek 9 db.)

Végrehajtással kapcsolatos perek. A mechanikus kiválasztáson túl semmit nem javaslunk megtartani. (44 db vizsgált per)

Egyéb. Más bíróságokhoz áttett ügyek, pótborítékok, jogsegély kérelmek stb.

Általában selejtezhetőek.

Az első 1000 lajstromszám alatt található 717 perből mintegy 70 pert ítéltünk maradandónak (10%).

 

II. Családjogi perek

A házasság felbontása iránti perek teszik ki a családjogi perek döntő többségét, a jogbiztosító jelleg miatt az ítéletet minden esetben határidő nélküli irattári őrzésre javasoljuk. Levéltári átadásra javasoljuk a vagyonleltárral, szakértői véleményekkel, környezettanulmányokkal felszerelt ügyeket. (329 vizsgált per.)

Az apasági perek esetén a jogbiztosítás érdekében feltétlenül szükséges határidő nélkül megőrizni az ítéleteket, a történeti érték szempontjából megőrzendőnek tartjuk még az igazságügyi orvos szakértői véleményeket is. (19 vizsgált per.)

Személyi állapottal kapcsolatos perek. A gondnokság iránt indított pereket a megszüntetés esetét kivéve megtartandónak ítéltük. Történeti értéket képviselnek az orvosszakértői vélemények. (10 perből 4 maradandó).

Házassági peren kívüli vagyonjogi. A házastársi vagyonközösség megosztása iránti perek esetén ugyanazt a szempontot követtük, mint a vagyonjogi perek esetén, vagyis a leltárakkal, helyszínrajzzal ellátott periratok esetén történeti értékűnek minősítettük. (6 db vizsgált per.)

Házastárs tartása iránti per. Az átnézett iratanyagban csupán kettőt találtunk, amelyekben nem született érdemi döntés, így selejtezhetőnek ítéltük.

Házasságból született gyerek tartása. A gyermektartásdíjjal kapcsolatos perek általában selejtezhetők. (12 vizsgált per.)

A gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt indított perek megőrzendők abban az esetben, ha részletes környezettanulmányt mellékeltek hozzá, ill. pszichológiai vizsgálat található. (19 db)

Egyéb. Más bíróságokhoz áttett ügyek, pórborítékok stb. Általában selejtezhető. (14 vizsgált per.)

Az első 1000 per átvizsgálása alapján az ügyek kb. 20%-a minősült történeti értékűnek.

 


* Az alábbi közlemény a Budapest Főváros Levéltára és a Csongrád Megyei Levéltár által készített, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt pályázatnak a veszélyeztetett állapotú levéltári anyag megmentését szolgáló levéltári feladatok témakörön belüli 2. pont (Az iratvédelem feltételeinek javítása) 2.1. alpontjára benyújtott, Selejtezési mintajegyzék készítése jelenkori polgári peres iratokhoz c. pályázatáról írt beszámolójának a Levéltári Szemle részére átalakított változata. A program keretében végzett felmérések közül elsőként Takács Edit: A Szentesi járásbíróság 1977–1978. évi polgári peres iratai próbaselejtezésének tapasztalatai című publikációja jelent meg (Levéltári Szemle, 50. (2000.) 2. sz. 3–23.), amelyet Munkácsi Krisztina és Rácz Attila írása követett: A Fővárosi Bíróság 1987. évi polgári peres iratainak mintaselejtezési felmérése (Levéltári Szemle, 50. (2000.). 3. sz. 9–19.) A budapesti alsófokú bíróságoknál folytatott vizsgálatok anyagai közül a PKKB irataira vonatkozó anyag előző számunkban került közlésre: Fehér Csaba Sarusi Kiss Béla: A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1987. évi polgári peres iratainak mintaselejtezése. (Levéltári Szemle, 50. (2000.) 4. sz. 17–30.) A felmérések tapasztalatait összegző publikáció (Kenyeres István Sarusi Kiss Béla Sipos András: Jelenkori polgári peres iratok értékelése és selejtezése) lapunk 2001. évi 2. számában jelenik meg. — A szerkesztőség