New Page 1

Izgalmas, szokásuknak megfelelően tematikus 17. Levéltári Napot tartott 2000. április 26-án a Vas Megyei Levéltár Etnikai változások Vas megyében a 10–20. században címmel. Az tanulságos rendezvény a középkortól napjainkig terjedő, alapkutatások nyomán készült előadásokat vonultatott fel, témájából adódóan leginkább az elmúlt három évszázad történetét tárgyalva.

Zágorhidi Czigány Balázs, a vasvári Helytörténeti Múzeum régész–igazgatója Elfeledett népek az Árpád-kori Vas vármegyében címmel tartott előadásában két helytörténeti kérdés vizsgálatáról beszélt. Az egyik a Vasvár környékén volt villa Gallicorum pontosabb helyének meghatározása, a korábban feltételezett Olaszka helyett Zsidófölde falu vonatkozásában. Az előadás másik részében a Polány helynevek eredete volt a vizsgálati cél, és ennek kapcsán Sorokpolány 11. századi temetőjének leletei segítségével hívta fel a figyelmet arra, hogy a temetőben fellelhető, a magyarokétól lényegesen eltérő temetkezési szokások csak cseh, lengyel és baltikumi területeken lelhetők fel máshol.

Bariska István főlevéltáros–osztályvezető Kőszeg közép- és kora újkori etnikai képe című előadásában különböző 16. századi források elemzése során szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Felhívta a figyelmet arra, hogy a források — természetesen — az adminisztrációban jelen lévők túlreprezentáltságára utalnak, ugyanakkor más összeírások, például telekkönyvek adatainak elemzései ettől jelentősen eltérő „nemzetiségi” adatokat mutathatnak a kutatóknak. Az előadás második részében ezt a képet tovább bonyolította azzal, hogy kimutatta: a fennmaradt közép- és kora újkori források értelmezésében nemcsak a foglalkozási „eltolódás” eredményezhet torzító adatokat és eredményeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egy területen — esetünkben Kőszegen — együtt élők körében a személy- és területnevek egykorú és egyidejűleg használt, két-három nyelven megjelenő tükörfordításai csak fokozzák a zavart, ha a kutató nem veszi tudomásul: ebben az időszakban — a fennmaradt írásos források elemzése alapján — nem beszélhetünk a mai fogalmaink szerinti nemzetiségekről. (Ugyanakkor rámutatott arra is: ez természetesen nem jelenti azt, hogy a származásban, esetleg vallásban is eltérő csoportok között nem létezhetett akár együttműködés, akár feszültség, de ennek megragadására, megfogalmazására ezek a töredékesen fennmaradt hivatali iratok mint források, kevésnek mutatkoznak.)

M. Kozár Mária etnográfus–múzeológus Felsőszölnök meghódolása a töröknek 1640-ben című előadásában a Batthyány Ádám uradalmához tartozó község meghódolásának eseménytörténetét mondta el, annak politikai háttértörténetét is felvázolva.

Dominkovits Péter soproni főlevéltáros Külhoni polgárok Kőszegen a 18. században című előadásában az 1711–1780 között polgárjogot nyert személyek adatait vette nagyító alá, elsődlegesen a polgárkönyvek bejegyzései alapján. Kimutatta többek között, hogy az 1740–1750 közötti évtized fordulópontot jelentett e kérdésben: a bevándorlókkal szemben jelentősen, másfélszeresére emelkedett a helybeli származásúak arányszáma, és ez a jelenség még több mint két évtizedig kimutatható, a helybeli származás egészen Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedéig meghatározó maradt. A szerző ezután a bevándorlókról nyert képet tovább árnyalta az ismert származáshelyek fekvésének, jogállásának, a betelepülők vallásának, nyelvének, foglalkozásának elemzésével, sőt, az utolsó két évtizedre vonatkozóan — miután a polgárkönyvek adatai erről is tanúskodnak — alfabetizációjukról is vázlatot készített a hallgatóság számára.

Tilcsik György főlevéltáros–igazgató Etnikai változások Kőszeg és Szombathely polgárságában a 19. század első felében című előadása lényegében folytatása volt Dominkovits Péterének. A számos részeredmény között kiemelte — a polgárjogot nyert személyek vallási és foglalkozási összetételének változásain túlmenően —, hogy a püspöki székhelyre gyakorlatilag csak katolikusok tudtak betelepülni, és rávilágított, hogy a foglalkozási struktúrában egyedül a szombathelyi posztókészítők jelentettek kivételt.

Horváth Sándor etnográfus, a megyei múzeum igazgatója Magyarok és horvátok együttélése Vas megyében a 19. század második felében címben megjelölt témakörét a vallási élet, és még inkább a nyelvhasználat és a helyi politikai élet szemszögéből és forrásanyagaiból vizsgálta. Bemutatta, hogy az iskolai tanítók, illetve a helyi könyvkiadás milyen mértékben segíthették elő az asszimilációt, ezt milyen formában, mértékben erősítette egy-egy papválasztás, vagy helyi képviselő, tisztviselő működése, és mit jelentett ez az etnikai sokszínűség a hétköznapi konfliktusokban.

Bajzik Zsolt levéltáros Kivándorlás Vas megyéből a 19. század második felétől az első világháborúig című előadása szintén két, élesen elkülönülő síkon mozgott. Az elsőben kivonatosan felvázolta a kivándorlásokra vonatkozó hivatalos statisztikai adatokat, azzal a megjegyzéssel, hogy az útlevél nélkül utazók ezekben — természetesen — nem számíttattak bele. (Ha ilyen mélységben elemezzük és értelmezzük a statisztikai adatokat, az adatok torzításánál a recenzornak meg kellene jegyeznie, hogy a „kimaradottak” mellett torzítják az adatsorokat azok is, akik útlevéllel rendelkezve nem érkeztek meg az Újvilágba, sőt, esetleg már a Tengerhez sem. Mert József Attilának csak is egy apja volt, amint mindenki másnak.) Az előadás másik részét a külföldről küldött beszámolók, családi levelek bemutatása tette ki, ami a kivándorlók viszontagságairól ismert képet árnyalta tovább.

Söptei Imre kőszegi levéltáros Németek és/vagy magyarok Kőszegen a 19. század második felétől a 20. század elejéig című előadása szinte folytatása volt Dominkovits Péter és Tilcsik György előadásának. A hivatalos statisztika és a tényleges nyelvhasználat vizsgálata alapján készített vázlatot arról, hogy a különböző források mennyire ellentmondhatnak egymásnak egy-egy ilyen kérdésben, illetve, hogy a hivatalos magyar statisztikát mennyire cáfolják a német nyelv uralkodó használatát bizonyító források.

A tanácskozás zárásaként Feiszt György főlevéltáros A nemzetiségek egymásról alkotott képe címmel jókedélyű szemlézést tartott az utóbbi évszázadok történelmi forrásaiban arról, hogy ezen a vidéken, szűkebb értelemben Magyarországon a magyarok, németek, szlávok, cigányok, zsidók milyen képet alakítottak ki a maguk számára a szomszédságukban élő nemzetiségekről.

Az ülést Kiss Mária nyugalmazott levéltár-igazgató fegyelmet követelő precizitással vezette le.

1. Bács-Kiskun megye múltjából, 14. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor és Tóth Ágnes. BKMÖL. Kecskemét, 1999. 403 p. ill. térkép.

2. Bács-Kiskun megye múltjából, 15. Szerk.: Tóth Ágnes. BKMÖL. Kecskemét, 1999. 413 p.

3. Balatonfüred és Balatonarács története. Szerk.: Lichtneckert András. Sorozatszerk.: Madarász Lajos. VeML. Veszprém, 1999. (A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai, 14.) 741 p.

4. Baranya emlékszám az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. Szerk.: Ódor Imre és Lengvári István. BaML. Pécs, 1999. 295 p.

5. Barics László: Nagyatád nagyközség múltja és jelene. Bev.: Bősze Sándor. Nagyatádi Polgármesteri Hivatal. Nagyatád, 1999.*

6. Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái — igazságszolgáltatási iratok II. 1661–1720. PML. Bp., 1999. (Pest Megyei Levéltári Füzetek, 30.) 359 p.

7. Csiffáry Gergely – B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783–1785. Szerk.: Bán Péter és Csiffáry Gergely. HML. Eger, 1999. 229 p. ill., térkép, 4 t., (2 színes mell.)

8. Csiffáry Gergely – Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig. Szerk.: Dobrossy István. BAZML. Miskolc, 1999. (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez, 6.) 204 p.

9. Csongrád megye községeinek iratai. Szerk.: Berta Tibor. CsML. Szeged, 1999. (A Csongrád Megyei Levéltár kiadványai Segédletek, X.) 142 p.

10. Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben, 6. Belvárosi Kulturális Menedzseriroda és (a) BAZML. Miskolc, 1999. 322 p.

11. Dokumentumok Kispest történetéhez 1873–1950. Összeáll., szerk. és jegyzetekkel ellátta: Szabó Csaba. BFL. Bp., 1999. (Budapest történetének forrásai) 238 p. ill.

12. Dokumentumok Zala megye történetéből 1947–1956. Vál., s. a. r., a jegyzeteket készítette és szerk.: Káli Csaba. ZML. Zalaegerszeg, 1999. (Zalai Gyűjtemény, 48.) 470 p.

13. Emlékezet, kultusz, történelem. Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Szerk.: Hudi József és Tóth G. Péter. Laczkó Dezső Múzeum — VEAB. Veszprém, 1999. 233 p.

14. Emlékkönyv dr. Deák Gábor születésnapjára. Szerk.: Dobrossy István. BAZML. Miskolc, 1999. 240 p.

15. 1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében. Összeáll., bev. és jegyzetekkel ellátta: P. Kovács Melinda, Kozma György Bertalan, Szabó Jolán. Szerk.: Bán Péter. HML. Eger, 1999, (A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai, 6.) 576 p.

16. Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc forrásai. Szerk.: Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára. Székesfehérvár, 1998. (1999!) (Források Székesfehérvár történetéből, I. kötet) 513 p. ill.

17. Fából és Deszkából. A miskolci Deszkatemplom. Szerk.: Balogh Judit és Dobrossy István. BAZML és (a) Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség. Miskolc, 1999. 352 p.

18. Faragó Tamás: Miskolc 18–19. századi történetének ajánlott irodalma. Sorozatszerk.: Dobrossy István. BAZML. Miskolc, 1999. 143 p.

19. Fejér megye alispánjainak éves jelentései 1872–1890. Szerk.: Erdős Ferenc. FML. Székesfehérvár, 1999. (Fejér megye 1886. évi térképe) (Fejér Megyei Történeti Évkönyv, 24.) 227 p. + 1 mell.

20. Gulyás Antal: A népoktatás története Fejér megyében (1944–1848) FML. Székesfehérvár, 1999. (Fejér Megyei Levéltár Közleményei, 27.) 104 p.

21. Gulyás Antal: Kistérségi gimnáziumok Fejér megyében 1963–1978 között. FML. Székesfehérvár, 1999. (Fejér Megyei Levéltár Közleményei, 26.) 82 p.

22. Győri életrajzok. Lexikon. Szerk.: Grabics Frigyes, Horváth S. Domonkos, Kucska Ferenc. Kisfaludy Károly Városi Könyvtár. Győr, 1999. 529 p.*

23. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, XXV. Szerk.: Radics Kálmán. HBML. Debrecen, 1999. 469 p.

24. Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása. Szerk.: Á. Varga László. NML. Salgótarján, 1999. (Tanulmányok Pásztó történetéből, 5/1.) 186 p.

25. Hermann Róbert: A csornai ütközet és okmánytára, 1849. június 13. GyMSM SL. Sopron, 1999. 308 p.

26. A Heves Megyei Levéltár fond- és állagjegyzéke. Összeáll.: P. Kovács Melinda. HML. Eger, 1999. 116 p.

27. Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872–1945. Hivataltörténeti és levéltárismertető. ZML. Zalaegerszeg, 1999. 158 p.

28. Hőgye István – Jakó Mariann, G.: Választási dokumentumok a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban 1848–1949. Szerk.: Dobrossy István. BAZML. Miskolc, 1999. (Acta Archivistica, 6.) 177 p.

29. Imrédi Béla a vádlottak padján. Szerk., bev. és az adattárat összeáll.: Sipos Péter. S. a. r.: Sipos András. Osiris Kiadó (és) BFL. Bp., 1999. 616 p. {8} t, ill.

30. Jászberényi Ferencné: A Győri Szemle 1930–1994 repertóriuma. Győr Megyei Jogú Város Levéltára. Győr, 1999. (Győri Tanulmányok Füzetek, 1999/2.) 83 p.

31. Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1638–1702. Sorozatszerk.: Csombor Erzsébet. Szerk.: Erdélyi Szabolcs. KEMÖL. Esztergom, 1999. (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei, 4.) 321 p. 3 1 mell.

32. Kassa–Miskolc: Közös évszázadok egy régióban. Szerk.: Dobrossy István. Társszerk.: Somorjai Lehel. Kassa (és) Miskolc Város Közgyűlése (és a) BAZML. Miskolc, 1999. 158 p.

33. „Kelet Párizsától” a „bűnös városig”. Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához, 1870–1930. Összeáll. és szerk.: Sipos András és Donáth Péter. BFL (és a) Budapesti Tanítóképző Főiskola. Bp., 481 p.

34. A Kerepesi úti temető 1. A bev. tanulmány írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeáll.: Tóth Vilmos. Budapesti Negyed, 7. (1999). 2. sz. Főszerk.: Gerő András. Szerk.: Mihancsik Zsófia. BFL. Bp., 1999. 172 p.

35. A Kerepesi úti temető 2. A bev. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeáll.: Tóth Vilmos. Budapesti Negyed, 7. (1999) 3. sz. Főszerk.: Gerő András. Szerk.: Mihancsik Zsófia. BFL. Bp., 1999. 174–524 p.

36. Kisebb családi és személyi fondok. Repertórium. VI. kötet. Szerk.: Fazekas István. MOL. Bp., 1999. (A Magyar Országos Levéltár segédletei. 5.) 188 p.

37. Kóbor Tamás, Budapest regényírója. Szerk.: Sánta Gábor. Budapesti Negyed, 7. (1999) 1. sz. Főszerk.: Gerő András. Szerk.: Mihancsik Zsófia. BFL. Bp., 1999. 264 p.

38. Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése (1716–1848). Szerk.: Blazovich László. CsML. Szeged, 1999. (Dél-alföldi évszázadok, 11.) 369 p.

39. Kovács István – Kruzslicz István Gábor: 120 éves a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület. Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület. Hódmezővásárhely, 1999.*

40. Kovács István – Kruzslicz István Gábor: Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet 40 éve. Székkutasi Takarékszövetkezet. Hódmezővásárhely, 1999. 86 p.*

41. Krizsán László: A szabadságharc balladája — Ács Károly élettörténete. PML. Bp., 1999. (Pest Megyei Levéltári Füzetek, 29.) 171 p.

42. Kruzslicz István Gábor – Máyer Jenő: Hódmezővásárhely régi képeslapokon. Máyer Nyomda és Könyvkiadó. Bp., 1999. 78 p.*

43. Lakos János: A Szapáry- és Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890–1895. I–II. kötet. MOL. Bp., 1999. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok, 33.) 784 + 536 p.

44. Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története. Honfoglalástól a török kiűzéséig (895–1686). 1. kötet. A török kiűzésétől a 18. század végéig (1688–1788). 2. kötet. Közlemények Székesfehérvár történetéből. Szerk.: Farkas Gábor. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára. Székesfehérvár, 1999. (2. kiadás.) 203 + 270 p. ill.

45. A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa I–II. kötet. Szerk.: Kálniczky László. MOL. Bp., 1998. [1999!]. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 4/1–2.) 334 + 330 p.

46. A magyarországi közlevéltárak iratgyarapodása 1998-ban. Összeáll.: Kaszás Marianne. MOL. Bp., 1999. 61 p.

47. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959–1960. évi jegyzőkönyvei. MOL. Bp., 1999. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok, 35.) 1024 p.

48. Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei, II. kötet. Összeáll.: Németh Jánosné. MOL. Bp., 1998. [1999!] (A Magyar Országos Levéltár Segédletei, 1/2.) 349 p.

49. Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története. Szerk.: Dobrossy István. BAZML. Miskolc, 1999. (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez, 5.) 303 p.

50. Merényi Metzger Gábor: A vitézvári báró Simonyi család története. BéML. Gyula, 1999. 75 p. ill.

51. Mesélő dokumentumok. Szeged története az írott források tükrében. Olvasókönyv az általános és középiskolások számára. Szerk.: Farkas Csaba. Szeged, 1999. (Szeged Könyvek, 4.) 219 p.

52. Németh Ildikó – Dominkovits Péter – Polgár Tamás: Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848–49-es iratanyaga. Tematikus repertórium. GyMSM SL. Sopron 1999.

53. Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866. MOL. Bp., 1998 [1999!]. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok, 34.) 838 p.

54. Olvasókönyv Nógrád megye késő feudáliskori történetéhez. Összeáll.: Szomszéd András. A szöveget gondozta: Gréczi-Zsoldos Enikő, Pásztor Cecilia. NML. Salgótarján. 1999. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból, 22.) 133 p.

55. Oppidum Csongrád 1999. Szerk.: Georgiades Ildikó és Sebestyén István. Oppidum Csongrád Alapítvány. Csongrád, 1999. 130 p.

56. Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A Győri Kapitányság története 1526–1598. GyMSM GyL. Győr, 1999. 331 p.

57. Pécs — Baranya 1848–1849. Sorozatszerk.: Ódor Imre. BaML. Pécs, 1999. (Tanulmányok és Források Baranya megye történetéből) 36 p.

58. Piroslámpás évszázadok. (Tanulmányok. Az 1998. évi konferencia előadásai.) Fel. szerk.: Bana József. Győr Megyei Jogú Város Levéltára. Győr, 1999. 154 p. ill.

59. Sobieski Emlékkönyv: Sobieski III. János lengyel király halálának 300. évfordulója alkalmából rendezett konferencia anyaga (Esztergom, 1996. X. 28.) = Ksiega Poswiecona Pamieci Króla Jana Sobieskiego: Zbiór referatów wygwoszonyck na konferencii poswieconiej 300 rocznicy smierci Jana III Sobieskiego Króla polskiego (Esztergom 28. X. 1996.) Sorozatszerk.: Csombor Erzsébet. Szerk.: Erdélyi Szabolcs. KEMÖL. Esztergom, 1999. (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára. Évkönyvei, 5.) 149 p. 31 mell.

60. Somogy megye múltjából, 29. Szerk.: Bősze Sándor. SML. Kaposvár, 1998. (1999!) 280 p.

61. „Süvegemen nemzetiszín rózsa...” (1848–49-es nógrádi nemzetőrök, honvédek, gerillák.) Összeáll.: Szomszéd András. Szerk.: Á. Varga László. NML. Salgótarján, 1999. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból, 21.) 286 p.

62. Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, XIII. Szerk.: Nagy Ferenc. SzSZBMÖL. Nyíregyháza, 1999.

63. Szokolay Zsolt: A Duna–Ipoly-völgyi helyiérdekű vasút építésének története. Sorozatszerk.: Tyekvicska Árpád. Szerk.: Hausel Sándor. NML. Balassagyarmat, 1999. (Nagy Iván könyvek, 5.) 158 p.

64. The National Archives of Hungary its history and holdings — Les Archives Nationales de Hongrie son histoire, ses fonds et ses collections. MOL. Bp., 1999. 39 p.

65. Tirnitz József: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében II. Német nyelvű vallomások (1767). GyMSM SL (és a) Burgerlandi Tartományi Levéltár (Burgerlandisches Landesarchiw) Sopron — Eisenstadt, 1999. 217 p.

66. Tolna Megyei Levéltár családi iratai. I. kötet. Bev.: Dobos Gyula. Szerk. és a névmutatót készítette: Cserna Anna. TMÖL. Szekszárd, 1999.

67. Tolna Megyei Levéltári Füzetek, 7. Szerk.: Dobos Gyula. TMÖL. Szekszárd, 1999.

68. Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). GyMSM SL (és a) Burgerlandi Tartományi Levéltár (Burgerlandisches Landesarchiw) Sopron — Eisenstadt, 1998. (1999!) 236 p.

69. Vasi Honismeretei és Helytörténeti Közlemények. A Vas megyei honismereti mozgalom folyóirata. Főszerk.: Kuntár Lajos. Szerk.: Mayer László. (1999) 2. sz. VaML. Szombathely 1999. 96 p.

70. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. A Vas megyei honismereti mozgalom folyóirata. Főszerk.: Kuntár Lajos. Szerk.: Mayer László. (1999) 1. sz. VaML. Szombathely, 1999. 96 p.

71. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. A Vas megyei honismereti mozgalom folyóirata. Főszerk.: Kuntár Lajos. Szerk.: Mayer László. (1999) 3. sz. VaML. Szombathely, 1999. 96 p. + 1 színes térkép

72. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. A Vas megyei honismereti mozgalom folyóirata. (1999) 4. sz. Főszerk.: Kuntár Lajos. Szerk.: Mayer László. VaML. Szombathely, 1999. 96 p. + 1 mell.

73. Zala megye a XVIII–XIX. században két korabeli leírás alapján. Szerk.: Káli Csaba. ZML. Zalaegerszeg, 1999. (Zalai Gyűjtemény, 46.) 228 p.

74. Zalai Gyűjtemény, 1974–1999. Repertórium. Szerk.: Kapiller Imre. ZML. Zalaegerszeg, 1999. (Zalai Gyűjtemény, 45.) 152 p.

75. A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1527–1541. Vál., ford., s. a. r., a jegyzeteket készítette és szerk.: Bilkei Irén. ZML. Zalaegerszeg, 1999. (Zalai Gyűjtemény, 47.) 136 p.

76. Zounuk. Szerk.: Zádorné Zsoldos Mária. JNSzML. Szolnok, 1999. (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve, 14.) ? p.

77. Zsigmondkori Oklevéltár VI. (1417–1418). Mályusz Elemér kéziratát kieg. és szerk.: Borsa Iván. MOL. Bp., 1999. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok, 32.) 852 p.

Szerekesztőtársunk, Szögi László, mivel a gyulai vándorgyűlésen a Magyar Levéltárosok Egyesülete elnökévé választották, és így lapunk kiadója lett, a Levéltári Szemle ez évi utolsó szerkesztőségi ülésén lemondott szerkesztőségi tagságáról. Eddigi munkáját a szerkesztőség többi tagja nevében ezúton is köszönjük. A Levéltári Szemle kiadói — a szerkesztőséggel egyetértésben — a megüresedett hely betöltésére Horváth Erzsébet asszonyt, a Református Zsinati Levéltár igazgatóját kérték fel.

2000. december 3-án Író — Géppel címmel kiállítás nyílt a Centrális Galériában (Budapest, V. Nádor u. 11.) A rendezvény szervezői a Nyílt Társadalom Archívum és az Európai Kulturális Alapitvány. A kiállítás mindenekelőtt a szamizdat előállításának és terjesztésének különféle módjait, eszközeit, a szamizdatkészítés technológiai fejlődését kívánja bemutatni magyar, lengyel, cseh és orosz anyagok, dokumentumok segítségével. Különböző típusú kiadványokat mutatunk be, valamint az előállítás technikáit és fázisait.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete hagyományos őszi szakmai programját 2000. november 30-án és december 1-én tartotta Budapesten. A tanácskozáson Molnár József, a NKÖM Közgyűjteményi Főosztályának főosztályvezető-helyettese tett szóbeli kiegészítést A közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelmények elnevezésű rendelettervezetről, amelyet előzetesen minden résztvevő megkapott. Felkért előadóként Koroknai Ákos, a Levéltári Kollégium és a Magyar Országos Levéltár, Á Varga László az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa képviseletében ismertették testületük állásfoglalását. Lakos János vezető szakfelügyelő a rendelettervezet törvényi ellentmondásaira hívta fel a figyelmet, míg Szijj Jolán a szaklevéltárak, Horváth Erzsébet a nyilvános magánlevéltárak speciális helyzetéről beszéltek. A több mint száz résztvevő szokatlanul élénk vitában nyilvánított véleményt a levéltár számára fontos rendelettervezet minden egyes paragrafusáról.

2000. december 8-án Salgótarjánban rendezték meg a Nógrád Megyei Levéltári Napot, amelynek keretében Rockenbauer Zoltán a nemzeti kulturális örökség minisztere felavatta a levéltár minisztériumi támogatással elkészült új raktárszárnyát. Ez alkalommal a miniszter találkozott a házigazda levéltár igazgatójával, Tyekvicska Árpáddal, valamint a levéltár szakmai egyesületek vezetőivel, Dr. Szögi László elnökkel (MLE), Á. Varga László elnökkel (ÖLT), Dr. Horváth Erzsébettel elnökkel (MELK), Dr. Gecsényi Lajos főigazgatóval (MOL) és Dr. Lakos János vezető szakfelügyelővel. A beszélgetésen, amely a magyar levéltárügy aktuális kérdéseiről folyt, jelen volt Molnár József a NKÖM Közgyűjteményi Főosztályának helyettes vezetője.

A Nyílt Társadalom Archívum (Budapest) felhívása
kéthetes szakmai gyakorlatra

A gyulai levéltáros konferencián a Nyílt Társadalom Archívum nevében Dr. Székely Iván tájékoztatta a magyar levéltáros közösséget az Archívum tervezett szakmai gyakorlatáról. Örömmel értesítjük a kollégákat, hogy a program elindult, és 2000. novemberében már tudtuk fogadni az első jelöltet. Azoknak a levéltárosoknak a jelentkezését várjuk, akik legalább hároméves levéltári gyakorlattal rendelkeznek, és jelenleg is levéltárban dolgoznak (állományvédelemmel, ill. restaurálással foglalkozó szakemberek kivételével, mivel az Archívumban ilyen munka nem folyik), illetve akik jól beszélnek angolul (az Archívum munkanyelve az angol). A szakmai gyakorlat során a jelölt megismerkedik az Archívum osztályain folyó munkával (a levéltári gyűjtemény, számítógépes részleg, audiovizuális gyűjtemény, könyvtár), a hosszú távú és éppen aktuális projektekkel (kiállítások, levéltári és emberi jogi programok). Lehetőséget biztosítunk önálló kutatás végzésére az Archívum gyűjteményében, és rendelkezésre bocsátjuk az itt található (főként angol nyelvű) levéltári szakirodalmat. A jelölt betekintést nyer a Közép-Európai Egyetemen és az egyetemi könyvtárban folyó munkába is. Az Archívum a vidéki jelentkezőknek költőpénzt, budapesti buszbérletet és Budapest Főváros Levéltára közreműködésével szállást, a budapestieknek költőpénzt biztosít. A szakmai gyakorlat általában hétköznapokon 09.30-tól 16.30-ig tart. A jelentkezési lap letölthető az Archívum honlapjáról (http://www.osa.ceu.hu/grants/index.html), kérésre elpostázzuk az érdeklődőknek. Faxon érkező pályázatokat is elfogadunk. A kéthetes gyakorlatra egyéni megbeszélés és egyeztetés után kerül sor. A jelentkezéseket folyamatosan várjuk az alábbi postacímen: Nyílt Társadalom Archívum, Szakmai Gyakorlat. 1051 Budapest, Nádor u. 9. Fax: (1)–327–32–64. További információkkal szolgál Dobó Katalin (tel.: 327–32–56, e-mail: dobok@ceu.hu) vagy Salamon Pavol (tel.: 327–32–64), e-mail: salamon@ceu.hu).

A török Állami Levéltári Igazgatóság 2000. október 27–29. között nemzetközi kerekasztal tanácskozást szervezett Ankarában Levéltári gyűjtemények állapota, védelme, restaurálása háborús katasztrófák előtt és után; az iratok hozzáférhetősége címmel. Magyar részről Albrechtné dr. Kunszeri Gabriella, a Magyar Országos Levéltár Állományvédelmi Osztályának vezetője vett részt és A kulturális örökség vesztesége; háborús károk a Magyar Országos Levéltárban címmel számolt be az 1945. és 1956. évi pusztításokról, valamint a károsodott levéltári anyag azóta is folyó restaurálásáról.

Kalocsai Péter adjunktus, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely

Tóth Norbert, C. tudományos segédmunkatárs, Zsigmondkori Oklevéltár Kutatócsoport, MTA–MOL, Budapest

Vass István, G. c. főigazgató, főosztályvezető, Magyar Országos Levéltár, Budapest