Fehér Csaba – Sarusi Kiss Béla

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1987. évi
polgári peres iratainak felmérése
(A Pesti Központi Kerületi Bíróságon
1999. szeptember–2000. február folyamán
végzett felmérés tapasztalatai)
[1]

 

A bíróság illetékessége

Az 1952. évi III., a polgári perrendtartásról szóló törvény határozta meg az alsófokú bíróságokra, így a Pesti Központi Kerületi Bíróságra (a továbbiakban: PKKB) is érvényes illetékességet. A PKKB illetékessége 1987-ben a főváros pesti oldalán található kerületek közül az V–X. a XIII–XIV. és a XVI–XVII. kerületekre terjedt ki. A pontos adatok ismerete nélkül is biztonsággal megállapítható, hogy illetékességből fakadóan Magyarország bíróságai közül a legnagyobb lélekszámú terület tartozott hozzá. Illetékességi körét a Polgári Perrendtartás azonban néhány kivételes esetben egész Budapestre, illetve az ország egész területére is megállapította.

Egész Budapestre vonatkozóan csak a Pesti Központi Kerületi Bíróság volt illetékes:

Országos illetékessége pedig külföldi állampolgár (felperes) házassági perének esetében volt, ha nem volt olyan bíróság, amely az általános vagy az utolsó közös lakóhely szerint illetékes lett volna.

 

A PKKB irattári gyakorlata, az irattárban található iratok[3]

Az 1910-es évek elejétől az 1990-es évek végéig terjedő, csomókban elhelyezett, hozzávetőlegesen 3000 ifm bírósági iratot a PKKB pinceraktárainak legkülönbözőbb helyein tárolják.[4] A polgári perek tekintetében rendszeresen végrehajtották az IM-rendelkezéseknek megfelelő rész-, illetve teljes selejtezéseket, ezért a legkorábbi, még részselejtezetlen anyag 1987-ből való, amelynek terjedelme, segédleteivel együtt 125,75 ifm. Az egyes bírók mellett működő kezelő irodákból az ügy befejezése után két évvel adják le a pereket rendezetlenül az irattárba, de továbbra is az irodákon őrzik az anyaghoz tartozó lajstromkönyveket. Ez éves átlagban kb. 2,25 ifm segédletet jelent (névmutatók, lajstrom és „kis” irattári lajstrom).

Bár a bírósági forma-iratborítók kiváló lehetőséget biztosítanak az ügyhöz kapcsolódó irattári intézkedések, határidők, belső tartalmi nyilvántartások stb. vezetésére, ettől eltekintenek. Amennyiben egy per korábbi előzménnyel rendelkezik, akkor azt eredeti iratborítójával együtt csatolják az újabb lajstromszám alatt indított perhez. Ha területi, vagy perjogi il-letékességből más bírósághoz teszik át az ügyet, akkor ún. pótborítékot illesztenek a peranyag helyére, amelyben az áttételről szóló végzés megtalálható.

Mivel a pótborítékokat, egyetlen esetben sem ítéltük levéltári megőrzésre érdemesnek, hiszen az áttétel a lajstromban szerepel, a számcsoportoknál részletezett selejtezéseknél külön nem térünk ki rá. Érdekes, hogy a különkezelt perek[5] a belső selejtezés után sokkal na-gyobb mértékben csökkenhetnek, amelynek oka, hogy a nem érdemi iratok és a duplumok ott nagyobb arányban találhatók.

Az 1956. évtől 1965-ig egyáltalán nem maradt fenn polgári peres iratsorozat. Az 1965-től 1981-ig terjedő időszak polgári peres iratainak ítéleteit és a befejező határozatokat mikrofilmezték, (a mikrofilmek jelenleg még a bíróságon találhatók), majd ezt a már részselejtezett anyagot is megsemmisítették. Az 1970. évi, mintaévként fennmaradt selejtezetlen iratanyag különös figyelmet érdemel a jövőbeni levéltári iratátvételnél.[6]

A legkorábbi, még részselejtezetlen 1987. év, már vészesen közel van a rendszerváltás — a polgári perek fajtáinak tekintetében is jelentős változást ígérő — időpontjához. (Sajnos ennek ellenére sem biztosított, hogy az így selejtezett iratokat belátható időn belül átvegye a levéltár, hiszen helyhiánnyal küszködik.)

A PKKB-n pertípusok szerint számcsoportokba lajstromozták az iratokat. A számcsoportok elnevezése csak a jellemző ügyeket takarja, ezért az ügycsoportoknál külön jelezzük, hogy azokban milyen, az elnevezéshez képest más ügyek fordulnak elő. A számcsoportok léte mégis lehetővé teszi, hogy a viszonylag homogén I–VI. számcsoportban 10%-os, a VII. (vagyon) számcsoportnál pedig 40%-os mechanikus mintavételt javasoljunk. Az így kiválasztott iratok mennyisége számításaink szerint 27,61 ifm, amely részselejtezés után 10-14 ifm-t tehet ki. A mechanikus mintavételen túl, az egyedi levéltárosi szempontok alkalmazásával még évenként max. 5-6%, kb. 5-6 ifm (részselejtezve 2-3 ifm) mennyiségű irat átvételét tartjuk indokoltnak. A százalékos mintavétel mechanikus mintát jelent, ahol a kezdőszám szabadon választva 1-100 között lehet. Azoknál a számcsoportoknál, ahol a jellemzően előforduló pertípusok mellett más pertárgyak is előfordulnak, a kiválasztás után meg kell vizsgálni, hogy azok számarányuknak megfelelően legyenek képviselve a mintában (pl. a lakás-perek ügycsoportnál szereplő újítási perek).

A gyakorlatban azt tartjuk kivitelezhetőnek, hogy a közeljövőben várható részselejtezés bejelentése után megkérjük a bíróságot a mechanikus selejtezésre kijelölt iratokban a szempontjainknak megfelelően elvégzendő részselejtezésre; illetve a selejtezés megkezdésekor, a mechanikus mintán túlmenőleg levéltári megőrzésre érdemesnek ítélt pereket a levéltárosok a helyszínen fogják kiemelni a számcsoportokból. Ezeknél a pereknél is csak a levéltári szempontoknak megfelelő részselejtezést engedélyeznénk.

 

A polgári perekben előforduló irattípusok

Selejtezési felmérésünk egyik eredménye az volt, hogy feltártuk a periratokban található irattípusokat. Ez azért volt fontos, mert a bírósági eljárás során rengeteg olyan irat keletkezik, amely az eljárásjog, az iratkezelés vagy egyéb, az ügy érdemét nem érintő okból születik, és amelyek történeti értéke legalábbis csekélyebb mint például egy ítéleté. Az eljárás során keletkezett irattípusok bemutatására házassági perek példáit hozzuk.

A 100.101/1987. számon iktatott perben a csatolások miatt másik két lajstromszám is megjelenik: az első a 102.102/1986., amelyben az alperes és felperes együtt írásban kérték a válás kimondását, de nem adták meg értesítési címüket, amiért is a bíróság végzésben szüntette meg az eljárást. A második 104.084/1986. számúban szerepelnek a szükséges adatok, de mivel a tárgyalási jegyzőkönyvben megjelölt határidőig nem rótták le a 2000 Ft illetéket és nem neveztek meg tanút, az eljárást ismét megszüntették. Ennek ellenére tárgyalási jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben a felek kijelentették, hogy peren kívül egyeznek meg. Végül pedig a 100.101/1987. számúban mégis a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglaltatták a megállapodást, miszerint az alperes férj elköltözik a házasság alatt közösen vásárolt ingatlanba, míg a feleség marad apja házában.

Érdemi információt tartalmazó iratok a 102.102/1986. számú aktából a beadvány és a végzés (3 lap), a 104.084/1986. számú aktából a beadvány, a tárgyalási jegyzőkönyv és a végzés a szüneteltetésről (3 lap). A 101.101/1987. számú aktából a kereset, a két tárgyalási jegyzőkönyv (a másodikban az egyezség) és az ítélet (7 lap). Érdemi információkat nem tartalmazó iratok a 102.102/1986. számú aktában nincsenek, a 104.084/.1986. számú aktában a házassági anyakönyvi kivonat, az ügyvédi meghatalmazás és az adatlap a felperes adatairól (3 lap, 5 tértivevény, 4 lap duplum). A 101.101/1987. számú aktában a két ügyvédi meghatalmazás, a felperes nyilatkozata az ügyvédről (vállalati ügyvéd), beadvány a tanú meghall-gatásáról és az irattári feljegyzés (5 lap, 9 tértivevény, 15 duplum). Ha a három iratborítóból nem selejtezzük a csatolt 2 ügy borítóját (4 lap), akkor összesen 20 lap marad. A selejt 27 lap és 14 tértivevény. A csatolt ügyek nem tértek ki az előzményekre, tehát az azokban született beadványok, végzések és tárgyalási jegyzőkönyvek az események megértéséhez szükségesek.

A 100.103/1987. számú aktában részletes tárgyalási jegyzőkönyveket találtunk a családi konfliktusról, az alperes férj deviáns életviteléről, a közös tanácsi lakás birtoklásáról. Érdemi információt tartalmazó iratok a beadványok (3 lap), a tárgyalási jegyzőkönyvek (13 lap), az ítélet (5 lap), egyéb (2 lap), vagyis összesen 23 lap. Selejtezhető 34 lap duplum, egy tanácsi irat fotómásolata a feleség apjának a bérlakásból való kiköltöztetéséről, (4 lap), kereset a tanácsi határozat megváltoztatására, (2 lap), az ügyvédi meghatalmazás (2 lap), két érdemtelen bírósági köztes végzés (új tárgyalási időpont kitűzése, 2 lap), a kézzel írt ítélet (2 lap), és egy anyakönyvi kivonat (1 lap). Tehát összesen 47 lap, valamint 29 tértivevény.

A 100.104/1987. számú akta összetett pereskedést tartalmaz, továbbá csatoltak hozzá egy másik pert is. Beadványok tömege érkezett a felek részéről, amelyek egymás becsmérlésén kívül rengeteg, a szabadidőre, háztartási és hobbi telekkel kapcsolatos munkákra vonatkozó elszámolást tartalmaznak. Mivel éppen a beadványok, elszámolások adják az ügy informatív értékeit, és ebben eltér a fenti, „szabványos” eljárási menettől, valamint ezekből duplumok, tértivevények nem keletkeztek, a maradandónak minősített iratok aránya magasabb, kb. 60-70%, míg a fentieknél 40% alatti.

 

A Budapesten keletkezett hagyatéki ügyek és a polgári perek

A budapesti polgári perek, értékhatár-vizsgálatánál nem hagytuk figyelmen kívül a már levéltári őrizetben lévő magán- és állami közjegyzői hagyatéki sorozatokat. Ezek 1945–1950 között jelentősek, 1950–1956 között majdnem teljesek, 1956-tól 1980-ig pedig szinte hiány-talanok. Történeti értékük nyilvánvaló, jogbiztosító értékük pedig, különösen az 1961 előtti földhivatali okirattár hiánya miatt, szintén jelentős. A Fővárosi Bíróság keretében működő Közjegyzői Irattár jelenlegi gyakorlata szerint az 1981-től őrizetükben lévő hagyatéki ügyeket még részselejtezésnek sem vetik alá és egész Budapestre vonatkozóan teljes sorozatban megőrzik. A közjegyzői hagyatéki iratok esetében az az egyedülálló helyzet állt elő levéltárunk jogszolgáltatási iratanyagának tekintetében, hogy az iratátvétel terén jelentős idő-előnnyel rendelkezünk, így a legközelebbi iratbeszállításra — az 1981. év hagyatéki sorozata esetében — az érvényes IM-rendelkezések szerint is csak 2006-ban kerülhetne sor. Ez persze nem jelenti azt, hogy a közjegyzői irattárban vagy a levéltárban őrzött iratoknál nem jö-het szóba egy jól megtervezett, ügyiraton belüli, vagy esetleg darabszintű selejtezés. Azonban korántsem olyan sürgető a probléma, mint a polgári peres anyag sorsának rendezése.

A közjegyző által lefolytatott hagyatéki tárgyalás hasonlít a polgári per menetére: a felek beadványokat tesznek, a közjegyző előtti tárgyaláson előadják az örökhagyó személyéhez és vagyonához való viszonyukat, és ha az örökösök között nem alakul ki konszenzus, akkor bizonyításra kerül sor. Ha ez sem vezet eredményre, per következik, és amíg abban jogerős ítélet nem születik a hagyatéki eljárást felfüggesztik. Szinte minden eljárás tartalmaz hagyatéki leltárt, előfordul szakértői értékbecslés, vélemény. Mivel az eljárásokra az egyén életének végén kerül sor, azokban sokszor az egyén magánéletének eseményei is nyomon követ-hetők (házasságok, válások, egyéb családi konfliktusok, élet-stratégiák stb.). A polgári perek megőrzésénél a levéltárosnak arra kell törekednie, hogy azok a periratok kerüljenek levéltárba, amelyek a társadalomtörténet számára kiegészítik a hagyatéki ügyekből kialakuló képet.

 

A mintajegyzék értelmezéséhez fűzött megjegyzések

Eredeti célunk olyan mintajegyzék összeállítása volt, amely minél több szempontot tartalmaz a levéltári rendezés és további selejtezés munkálataira vonatkozóan. Ezért az alábbi felsorolásban igyekeztünk minél több formai szempontot és pertípust felsorolni, amelyek a mechanikus mintavétellel kiválasztott iratsorozatokon túlmenően is érdemesnek látszanak a kiválasztásra.

A számcsoportok esetében a mechanikus mintavételt javasoljuk, továbbra is fenntartva annak a lehetőségét, hogy a levéltáros a selejtnek ítélt anyagokból az általa történeti értékűnek ítélt pereket kiemelje. A levéltáros egyedi döntésének megkönnyítésére igyekeztünk valamennyi számcsoportnál felsorolni az ott előforduló pertípusokat.

Mivel levéltári megőrzésre már csak kezelhető mennyiségű sorozat esetében nyílik lehetőség (ezt a munkaerő és a raktárkapacitás határozza meg), a mintajegyzék összeállításakor azt kellett szem előtt tartanunk, hogy a PKKB-n 1987-ben keletkezett 120 ifm polgári peres iratból 15-20 ifm-nél több ne kerüljön levéltárba. A jövőben elképzelhetőnek tartjuk, hogy a levéltár raktár-kapacitásának függvényében 5-10 évenként egy teljes — levéltári szempontok szerint részselejtezett — év iratait átvegyük.

Felmérésünk alapján teljes bizonyossággal kijelenthetjük: a polgári peres iratanyagra jelenleg érvényes 1%-os megőrzési arány egyáltalán nem biztosítja a történeti érték megőrzését, az 1% nem adja vissza a forrástípus sokszínűségét, és társadalomtörténeti kutatások folytatására sem alkalmas.

Az egyetlen nem támadható megoldás a selejtezetlen iratsorozatok megőrzése lenne, de ennek megvalósítása sem az 1945 előtti, sem az azt követő időben nem valósulhatott meg a magyar levéltári gyakorlatban. Mint tudjuk az alsó fokú polgári peres iratok elenyésző mennyiségben kerültek a magyar levéltárakba. A levéltárba kerülő történeti értékű iratanyag kiválasztásánál elvetettük azt a megoldást, hogy csak részselejtezett, pusztán ítéletpéldányokat tartalmazó sorozatokat vegyünk át, amelyek a jelenlegi IM-rendelet alapján tíz év utáni selejtezés során alakulnak ki. Azok az ítéletpéldány-sorozatok, amelyeket a jogszolgál-tatási iratok között őrzünk, a történeti — illetve társadalomtörténeti — kutatások számára nem igazán bizonyultak alkalmasnak. Ha azonban nem sikerül elérnünk, hogy az irattárosok a belső selejtezéseket végrehajtsák, akkor a részselejtezetlen iratokat kell megőrizni. Ez a véleményünk fennáll a jelenkori iratok esetében is. A mindenkori bírói gyakorlatnak megfelelően ugyanis az ítéletek meglehetősen formalizáltak, hiszen iratminták alapján kerülnek összeállításra, a fellebbviteli ítéletpéldányok sokszor csak az elsőfokú ítélet elfogadását, vagy ritkábban az ítélet egyes pontjainak, vagy az egész ítéletnek a megváltoztatását mond-ják ki. Az ítéletek szerkesztésének mindenkori alapelve, hogy csak a döntéshez szükséges tényállást rögzítik és mérlegelik. A tárgyaláson vagy a beadványokban megfogalmazott, az ügy megértését jobban segítő, de az ítélet meghozatalánál figyelembe nem vett érvek, tények, a csak ítéletpéldányokat tartalmazó sorozatokból nem ismerhetők meg. A szakértői vélemények, leltárak stb. természetesen más szempontból érdemesek megőrzésre.

Vizsgálatunk során azt tapasztaltuk, hogy a bíróságon az ingatlan-tulajdonjoggal és a fiatalok maradandó baleseti sérüléseivel kapcsolatos ügyeket 1986-tól nem részselejtezték, hanem teljes egészében megtartották, hosszú távú jogbiztosító értékük miatt. A bíróságon a napi gyakorlatból ugyanis azt tapasztalták, hogy a jogbiztosításhoz nem elegendő csak a jogerős ítéletpéldányokat megőrizni. Ez a biztató gyakorlat azt mutatja, hogy talán a jövőben megoldható lesz azoknak az elsődlegesen inkább jogbiztosító iratoknak a bíróság irattárában való őrzése, amelyek levéltári szempontból kevésbé értékesek. Ezek a perek a megmaradt 1986. évi — egyébként részselejtezett — iratmennyiségnek majd 30%-át teszik ki.

 

I. Gyermektartás állam általi előlegezése (500.001– 500.472)
Terjedelme: 1,5 ifm

A perekben érdemi tartalommal rendelkező irattípusok az ítéletek (általában tükröződő iratok a „család” számcsoportban), a tárgyalási és foglalási jegyzőkönyvek, keresetlevelek, amelyek az akta kb. 20%-át teszik ki. Nem megőrzendők a köztes végzések, a végrehajtási lapok, duplumok, borítékok és tértivevények. Egyedi megőrzési szempont lehet, ha az eredetileg fizetésre kötelezett személy külföldön tartózkodik, illetve ha az iratban tartalmas foglalási jegyzőkönyv található.

A számcsoportba olyan ügyek kerültek, amelyeknél a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala fizette a tartásdíjat, ha a tartásra kötelezett munkanélküli vagy vagyontalan volt. Ezekre az ügyekre vonatkozólag csak mechanikus mintavételt javasolunk.

 

II. Család (110.001–113.659)
Terjedelme: 13,8 ifm

A minta 50%-ának tárgya gyermektartás (60), elhelyezés (4) illetve annak megszüntetése (42). A többi esetben: elhelyezés megváltoztatása (14), gyermektartás külföldi végrehajtása, amikor az anya külföldről kezdeményezi a kifizetést (12), gondnokság alá helyezés (11), gyermektartás felemelése vagy csökkentése (27), apaság (7), illetve apaság vélelmének megállapítása vagy megszüntetése (7), elhelyezés (3), újbóli gyermektartás (3), szülőtartás és gyermektartás megváltoztatása gyermekelhelyezéssel (1–1).

Gyermektartási perekben található érdemi tartalommal rendelkező irattípusok az ítéletek, a tárgyalási jegyzőkönyvek és a keresetlevél. Nem megőrzendők a köztes végzések, a duplumok és a tértivevények.

A gyermekelhelyezés megváltoztatása esetén érdemi tartalommal az ítéletek, a tárgyalási jegyzőkönyvek, a keresetlevél és ellenkereset, a környezettanulmány, az egyezség, a bejelentések és a pszichológusi szakvélemény bírnak. Nem megőrzendők a köztes végzések, a dup-lumok és a tértivevények.

A gyermekelhelyezés aktáiban kb. 50% a megőrzendő anyag, míg a gondnoksági ügyek aktája 25%-ban tartalmaz maradandó iratokat (végzés, tárgyalási jegyzőkönyv, orvosszakértői vélemény, ítélet). Az apasági 20, a III. fokú adós ügyek 33%-ban tartalmaznak érdemi iratokat. Leszögezzük, hogy minden egyes apasági pert jogbiztosító értéke miatt meg kell őrizni.

Ebből a számcsoportból a vizsgált mintában talált harmadfokú adós kezességére, végrehajtásra, illetve a végrehajtás megszüntetésére irányuló perek nem sorolhatók a „család” tematikába.

 

III. Házassági bontóperek (100.001–104.201)
Terjedelme: 25 ifm

A perek 84%-a vagyonközösség megszüntetésére irányul. Az egyedi válogatáskor leginkább azokat a bontópereket érdemes megőrizni, amelyek nem közös megegyezéssel végződtek. A közös megegyezés esetében ugyanis, általában sem a vagyonra, sem a váláshoz vezető magánéleti okokra vonatkozóan nincs adat. A felek közös megegyezésének hiányában a periratok között vagyoni egyezség, pszichológusi szakvélemény, más szakértői vélemény stb. található.

A levéltári törvény előírása, miszerint az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, máshonnan nem, vagy csak részlegesen megismerhető iratokat a levéltáraknak át kell venni, a bontóperek esetében legalább az ítéletek megőrzését jelentené. Mert bár pl. az anyakönyvi bejegyzések hitelesen bizonyítják a házasság felbomlását, csak a tény tanúsítására alkalmasak. Viszont ha a maradandó érték miatt megőriznénk a bontó ítéleteket, úgy ezek aránytalanul megnövelnék a beszállítandó polgári peres iratok között a válóperes anyagot (még abban az esetben is, ha csak egy oldal az ítélet, az iratborítékok ugyanis összehajtva 0,4 mm vastagok, míg egy oldal 0,09 mm).[7] Egyébként a válóperi ítéletpéldányok korlátozott történeti értékére utal, hogy Budapest Főváros Levéltárában a Budapesti Királyi Törvényszékről a Budapesti Királyi Ügyészséghez megküldött ítéletpéldányok iránt az utóbbi években kutatói igény nem volt tapasztalható.[8] (Hasznos forrásnak bizonyulnak azonban más, kapcsolódó iratok felhasználása során, így pl. közjegyzőknél őrzött, válás előtt született vagyoni, magánéletre vonatkozó és gyermekelhelyezési egyezségekkel kapcsolatos iratok megléte esetén.)

A mechanikus mintán túl megtartanánk a teljes peranyagot, amennyiben a bíróság nem volt hajlandó a válást kimondani (általában disszidáltak esetében, amikor a férj külföldön maradt), perújításra került sor, elfogultsági kifogást jelentettek be, külföldi személyek szerepeltek a perben, pszichológusi szakértői vélemények találhatók az anyagban (gyermekre és szülőkre vonatkozóan), vagy ha romákra vagy börtönviseltekre vonatkozott az eljárás.

Tisztáztuk a mintaselejtezés alkalmával, hogy a bíróságok nem küldik meg az anyakönyvi hivatalok számára az ítéletpéldányokat, hanem csak egy, az anyakönyvezéshez szükséges adatokat feltüntető formanyomtatványt; tehát nem beszélhetünk a bontóper tanácsi iratsorozatokban való tükröződéséről.

 

IV. Békítő perek (510.001–511.829)
Terjedelme: kb. 0,7 ifm

A számcsoport pereiben érdemi tartalommal rendelkező iratok a végzések. Nem megőrzendő anyagok a duplumok és a tértivevények. A nem túl informatív, jelentéktelen iratsorozat jórészt formanyomtatványokat tartalmaz, ezek a per eredményes vagy eredménytelen voltáról tudósítanak. Eredménytelenség esetén az ügy általában bontó tárgyalásra került tovább. Véleményünk szerint mintavétel után selejtezhető.

Egyedi megőrzési szempontként érvényesíthető, ha a békítő tárgyalás eredményes volt. Egyébként 1997-től ezt a számcsoportot megszüntették, és az ide tartozó ügyeket a továbbiakban a bontó perek közé iktatják.

 

V. Államigazgatási, hatósági, közületi perek (60.001–62.531)
Terjedelme: 15, 2 ifm (mintegy 0,5 ifm különkezelttel együtt)

A perekben érdemi tartalommal rendelkező irattípusok az ítéletek, a tárgyalási jegyzőkönyvek és a keresetlevelek. Nem őrzendőek meg a köztes végzések, a duplumok és a tértivevények. Ebben a számcsoportban is nagy számban találhatók pótborítékok.

A leggyakoribb ügy az államigazgatási határozatok perrel való megtámadása, amelyekben gyakran az IKV az egyik fél. Jellemző ügyirattípus a váló és vagyoni perben kimondott tanácsi lakáskiutalás megtámadása és vállalatok közötti szállítási ügyekből származó kártalanítási per. Az ügyeknek együttesen mintegy 50%-át képezi a kisajátítás, a lakás- és helyiségbérlet, az államigazgatási határozat megtámadása, az eltartási szerződés jóváhagyása, a perújítás, a perérték felmondás érvényessége, az ingó kiadása tárgyakban indított per. Előfordul az anyagban kisebb értékű kifizetésekre vonatkozó közjegyzői iratmásolat, amelyek eredetije megtalálható a közjegyzői iratokban. A vállalati iratok esetében az egyént érintő jogbiztosító értékről nem beszélhetünk, mivel a követeléseket csak 5 évig lehet behajtani, majd azok elévülnek. Minden egyes örökbefogadást érintő per viszont jogbiztosító értéke miatt megőrzendő. A jelentősebb kisajátítások az egyedi szempontok érvényesítésével megőrzésre ajánlottak.

 

VI. Lakás (50.001–52.175)
Terjedelme: kb. 16,5 ifm

A számcsoportban előfordulnak újítási, tartási szerződés felbontási, öröklési, felelősség-megállapítási, baleseti, valamint költségtérítési perek is. Ezek a vagyoni (VII.) kategóriába is tartozhatnának, de valószínűleg, mivel lakáshasználatot és tulajdont is érintenek, ide sorolták őket.

Az első 300 ügy lajstromban feltüntetett perértékének áttekintése után megállapítható, hogy a lakás-kiürítési ügyek 20%-ot, az 50 ezer Ft értékhatár alatti ügyek 25%-ot, a lakáshasználat engedélyezései 10%-ot tesznek ki. Az itt iktatott további ügytípusok: felmondás érvényességének megállapítása, szívességi lakáshasználat megszüntetése, kártérítés, a lakással kapcsolatos kiürítés, csereszerződés, lakáselhagyási és -használati rend, lakáshasználat megszüntetése, megváltása, rosszhiszeműség, eltartási szerződés felbontása, a férj és feleség közötti lakáshasználat vagy bérleti jogviszony megállapítása vagy megszakadása, lakásbérlet felmondása a bérleti díj elmaradása miatt. Előfordult, hogy az IKV a ház nyugalmának zavarása miatt lakoltatott ki egy bérlőt. Az ügyek 20%-a korábban indított és csatolt lakásanyag, míg másik 20%-a peren kívüli fizetési meghagyásból induló per.[9]

A perekben található érdemi tartalommal rendelkező irattípusok az ítéletek, a tárgyalási jegyzőkönyvek és a keresetlevelek. Nem megőrzendők a köztes végzések, a duplumok és a tértivevények. Megjegyzendő, hogy jellemzően sok a pótboríték.

A perérték az első 100-as minta esetén egy esetben fél és 1 millió Ft közötti, 8 esetben 100-500 ezer között, 7 esetben 50-100 ezer között volt, a többi esetben 50 ezer Ft alatt maradt.

Megőriznénk az újításokat (pl. digesztor zártrendszerű ürítési technika, biztonsági kábel-áthidalások), a lakáshasználat kapcsán felmerülő törvényességi óvást (egyébként nem), a lakáskiürítést is csak törvényességi óvás esetén, és a kényszerbérletet, ahol elfogultsági kifogást jelentettek be.

Selejteznénk a lakás megfelelőségének vizsgálatát, bérlőtársi jogviszony megszakítását, a baleseti kártérítést, ha nem maradandó a sérülés, a tartási szerződést, a helyreállítási kötelezettséget, az IKV-val kapcsolatos felújítási, lakásbérlet-felmondási és kártérítési iratokat, valamint a szívességi lakáshasználat anyagát.

Egyedi szempontok érvényesítésével megtartani javasoljuk az 500 ezer Ft feletti ügyeket. Történeti érték figyelembevételével a birtokháborításból egy csendháborítási ügyet tartottunk vissza (egy szórakozóhely zavarta a lakók nyugalmát), a birtokháborításokat egyébként nem őriznénk meg.

 

VII. Vagyon (85.001–91.483)
Terjedelem: 50,85 ifm (mintegy 3,2 ifm különkezelttel együtt)

A számcsoportban előforduló rendkívül sokféle pertárgy miatt különösen magas a megőrzésre javasolt százalékos arányszám. A vizsgált ügyek 50%-a fizetési meghagyásból indult per. Ezek 80%-a 50 ezer Ft értékhatár alatti, egy esetben 1 millió feletti, 5 esetben fél és 1 millió közötti, 62 esetben 100-500 ezer és 51 esetben 50 100 Ft. A kártérítések az ügyek 12%-át teszik ki; ezenfelül 3% a baleseti kártérítés, Az igényperek 4%-ot, a végrehajtás érvénytelensége 3%-ot, a szerződés érvénytelensége 2%-ot, a tulajdonjog megállapítása, kölcsön és ingó kiadása 1,5%-ot.

Az első 200 vagyoni per áttekintése során 8 esetben ítéltük maradandónak az iratokat, de ez nem jelent 4%-os megtartási mennyiséget, mivel ezek általában vastagabb ügyek, tehát a 15%-ot is elérheti a visszatartott mennyiség. A maradandónak ítélt iratok a kártérítéssel és az ingatlannal kapcsolatos tárgykörből kerültek ki. Történeti értéke miatt őriznénk meg egy festő perét a kép megvásárlójával, aki elpusztította a műalkotást. Főleg jogbiztosító erejük miatt őriznénk meg a maradandó baleseti sérülésre, teherautó által ingatlanban okozott kárra (fotók, szakértői vélemények), bűncselekmény által okozott kárra, haszonélvezeti jogra, ingatlanhasználati jogra, ingatlannal kapcsolatos ajándék visszakövetelésére vonatkozó aktákat. Maradandónak tartjuk az elfogultsági kifogás, a jogalap nélküli gazdagodás, a tulajdonjoggal kapcsolatos (bejegyzés, ráépítés), a fizetés felemelésére, és a hagyatéki ügyekből indult perek anyagát.

Az ajándék visszakövetelése ügytípussal kapcsolatosan kell megjegyeznünk, hogy amennyiben ingatlanra vonatkozik, azt meg kell tartani, és ugyanez vonatkozik a haszonélvezeti ügyekre is.

Nem tartanánk vissza a kártérítési perek körében az utazási szerződésszegéseket, gépkocsi-töréseket, nem maradandó károsodást okozó személyi baleseteket, a lakásbiztosítási ügyeket, szavatossággal és üzlet üzemeltetésével kapcsolatos ügyeket. Selejtezhetőek az élettársi vagyonközösség megszüntetésére, a végrehajtási igényperekre (bútorok, technikai berendezések), magánszemélyek közötti kölcsönökre, bérleti díj követelésére (TV, videó, mérleg, írógép, szerszám és sportfőző), telefonhasználati díjra vonatkozó ügyek. Továbbá a pótborítékok, az ingók kiadása, az adás–vételi szerződés kapcsán elkövetett szerződésszegések (vételár hátralék, hibás, késedelmes vagy nem teljesítés), a PJT-tagság megszüntetése, a fizetési meghagyások és az elszámolással kapcsolatos perek (számlatartozás, TSZ-tag részesedésének kifizetése).

A többi ügytípus mennyisége 1%, vagy ez alatt marad: elbirtoklás, vállalkozási díj, felelős őrzés használati jog, szavatosság, hibás teljesítés, munkadíj, jognyilatkozat, kegyeleti jog megsértése, közjegyzői hitelesség igénye, perújítás, kezesség, elfogultság, jótállás, bérlet, szemétdíj.

Vállalkozási díjjal kapcsolatos ügyek érdemi irattípusai az ítélet, a szakértői vélemény, az észrevételek, a fellebbezés, a tárgyalási jegyzőkönyv, az építési engedély. Részselejtezhető iratnak ítéltük a tulajdoni és a végrehajtási lapokat, a fizetési meghagyásokat, a köztes végzéseket. Jellemzően nagy mennyiséget tesznek ki ebben a pertípusban a duplumok. A pe-rek sok esetben szavatosságból indulnak és autójavítással, valamint építkezésekkel kapcsolatosak (pl. 1,5 milliós fa üdülőház, földszállítás, mélyépítés, mázolás, felújítás, burkolás, villanyszerelés).

Bérleti díj esetén a végrehajtó lap, a fellebbezés, a bérleti szerződés, az ítélet, a végzés és a tárgyalási jegyzőkönyv alkotják az érdemi irattípusok körét. Nem őrzendő meg a fizetési meghagyás, nyilatkozat és meghatalmazás. A perek tárgya rendkívül széles skálán mozog a tv-től a kerékpáron keresztül a szőnyegtisztító gépig.

A vételár megfizetése ügyében a számla, a végrehajtási lap, a tárgyalási jegyzőkönyv, a bírósági letiltó végzés és a fizetési meghagyás található az aktában. Gyakori a Képcsarnok Vállalat követelése képzőművészeti alkotás kifizetésére, de az alkotásról nem található anyag, ezért nem jelentős. Előfordulnak bútorokkal kapcsolatos ügyek is.

Végrehajtás esetén a foglalási jegyzőkönyv, a tárgyalási jegyzőkönyv, az ítélet és a végzés iratai érdemiek. Az ügyek minden elképzelhető ingóságra kiterjedhetnek.

Jogalap nélküli gazdagodás ügyében egyezség, fizetési meghagyás, és tárgyalási jegyzőkönyv található az aktában. Előfordulnak valutaügyek, vagy pl. sikkasztás vétsége a díjbeszedő tévedése miatt a Posta számára.

Kölcsön esetén végrehajtási lap, kérelem, végzés, ítélet, tárgyalási jegyzőkönyv, fellebbezés, fizetési meghagyás, és pótboríték található az aktában.

Örökösödés esetében a tulajdoni lap másolata, végzés, egyezség, hagyatéki ingatlanleltár a per tartalma.

Ajándék, ingó kiadása esetén fellebbezés, tárgyalási jegyzőkönyv, bizonyítási indítvány, írásszakértői vélemény, hagyatéki leltár, végzés, tulajdonnyilatkozat, költségjegyzék, kereset, kérelem található az aktában.

Kártérítés esetén szakértői véleményt, ítéletet, végzést, tárgyalási jegyzőkönyvet, fellebbezést, költségjegyzéket, fényképeket, fizetési meghagyást tartalmaz az akta (pl. szánkózás közben fának ütközve látáskárosodást szenvedett egy kisgyermek, és ezt a tanárnőtől kérték számon, pedig a baleset iskolaidőn kívül történt).

Tulajdonjog megállapítása esetén a szerződés másolata található a perben, és egyszerű esetben a tudakozódás után a bírói kioktatás következik, és nem indítanak pert. Ha mégis, akkor ítélet, végzés, szakértői jelentés szerepel az aktában. Irányulhat a Magyar Állam ellen közös tulajdon megszüntetésére.

A fizetési meghagyásokból induló perek a kerékpárbérlettől, parkolási és várakozási díjon át a kölcsönig terjedhetnek. Tárgyalási jegyzőkönyvet, felszólítást, végzést, egyezséget tartalmazhat az akta.

A házastársi vagyonközösségi per tartalma tárgyalási jegyzőkönyv, ítélet, osztozkodási jegyzőkönyv, szakértői vélemény, adásvételi szerződés lehet.

Adásvételi szerződés érvénytelenítése esetén a perben ítéletek, adásvételi szerződés, egyezség található (pl. egy süketnéma vevő jeltolmács nélkül vásárolt, ami formai hiba).

Ennél a számcsoportnál az egyedi mérlegelés különösen nagy szerepet kell, hogy kapjon. Javasoljuk a magas perértékű, illetve a tartalmas mellékleteket, irattípusokat tartalmazó peranyagok megőrzését.

Végezetül még egyszer hangsúlyozzuk, hogy szándékaink szerint a jövőben a BFL csak olyan iratsorozatokat kíván átvenni, amelyek az általunk megfogalmazott igényeknek megfelelő részselejtezésen mentek át.

 

Melléklet

A bíróságon összeállított alábbi statisztikákban szereplő pertípusok bár eltérnek az irattárban található tényleges kategóriáktól, ám mégis használható áttekintést adnak az ügyforgalomról.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságra 1987 folyamán érkezett állampolgári személyállapotra és vagyonra vonatkozó ügyek

Ügytípus

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

Házassági

400

492

524

468

498

593

Apasági és származás megáll. iránti

18

23

26

37

18

18

Személyállapotra vonatkozó

16

43

46

44

21

27

Házassági peren kívül érvényesített házassági vagyonjogi

8

17

24

18

11

18

Házastárs tartása iránti

1

5

3

8

4

3

Házasságból született gyermek tartása

197

178

210

161

172

184

Házasságon kívül született gyermek tartása

8

11

15

9

8

17

Törvényen alapuló egyéb tartási

9

12

17

12

6

5

Újítással és egyéb személyhez fűződő jogok

4

2

8

6

1

2

Kisajátítási kártalanítási

25

15

12

21

14

9

Birtokháborítás (Ptk.192. §.)

21

17

28

10

11

15

Tulajdonjoggal kapcs. egyéb

45

51

50

52

61

37

Szerződésen kívüli kártérítés iránti

124

105

125

75

171

123

Lakásügyi

90

121

134

120

106

79

Kötelmi jogviszonyból eredő

332

24

370

433

249

369

Öröklési jogi

20

13

18

33

22

19

Áll-ig. határozat megtámadására irányuló

59

45

55

53

36

66

Végrehajtással kapcsolatos

40

40

41

36

31

43

Egyéb

62

64

54

59

61

52

Polgári peres összesen

  1479

  1578

  1760

  1655

  1501

  1679

Ebből bírósági meghagyásból

0

1

0

5

0

0

Ebből fiz. meghagyásból

179

168

170

168

174

157

 

Ügytípus

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

ÖSSZ.

%

Házassági

63

37

205

260

216

249

  4005

23,0

Apasági és származás megáll. iránti

28

24

28

31

30

26

  307

1,8

Személyállapotra vonatkozó

38

19

20

45

28

30

  377

2,2

Házassági peren kívül érvényesített házassági vagyonjogi

18

1

25

12

18

12

  182

1,0

Házastárs tartása iránti

3

6

3

4

9

2

  51

0,3

Házasságból született gyermek tartása

227

186

285

276

233

186

  2495

14,3

Házasságon kívül született gyermek tartása

8

13

15

15

15

2

  136

0,8

Törvényen alapuló egyéb tartási

8

60

14

12

19

11

  185

1,1

Újítással és egyéb személyhez fűződő jogok

8

6

1

5

3

1

  47

0,3

Kisajátítási kártalanítási

13

7

7

15

9

20

  167

1,0

Birtokháborítás (Ptk.192. §.)

10

9

17

16

22

16

  192

1,1

Tulajdonjoggal kapcs. egyéb

36

29

37

44

35

36

  513

2,9

Szerződésen kívüli kártérítés iránti

67

46

118

102

140

126

  1322

7,6

Lakásügyi

112

92

96

138

108

102

  1298

7,4

Kötelmi jogviszonyból eredő

327

232

321

383

346

357

  4043

23,2

Öröklési jogi

17

15

19

35

27

27

  265

1,5

Áll-ig. határozat megtámadására irányuló

63

39

55

73

79

54

  677

3,9

Végrehajtással kapcsolatos

28

20

42

53

45

51

  470

2,7

Egyéb

58

38

63

57

60

63

  691

4,0

Polgári peres összesen

  1132

  879

  1371

  1576

  1442

  1371

  17423

100,0

Ebből bírósági meghagyásból

0

0

0

0

0

3

  9

0,1

Ebből fiz. meghagyásból

142

92

120

171

182

174

  1897

10,9

Mezőgazdasági értékesítési szerződésből eredő per és a szövetkezeti tagsági viszonyból származó per nem fordult elő a PKKB-n, és nem tüntettük fel az üres rovatokat sem.

 

II. Gazdasági besorolású perek a PKKB-n 1987-ben

Ügycsoport

I. n-év

II. n-év

III. n-év

IV. n-év

Összesen

Szerződésen kívüli kártérítés iránti

49

45

39

55

188

Belf-i árufuv. és száll-i szerződéssel kapcs.

266

325

270

431

1292

Egyéb

15

13

22

20

70

Közszolgálati szerződések a posta és a rádiószolgálattal, helyiség- és terembérlet

40

35

25

37

137

Gazdasági összesen

888

922

710

1073

3593

Ebből fizetési meghagyás

11

6

11

32

60

1987-ben 17423 per indult az állampolgárok személyi állapotára és anyagi érdekeire vonatkozóan és 3593 gazdasági per, összesen tehát 21016 darab. A havi felbontású polgári peres statisztikából is látható, hogy a mechanikus kiválasztásnál ügyelni kell az egyes pertípusok gyakoriságának havonta mutatkozó jelentős ingadozására (pl. bontóperek).

 

III. A Pesti Központi Kerületi Bíróságra 1988-1991 folyamán érkezett állampolgári személyállapotra és vagyonra vonatkozó ügyek

Ügycsoport

1988

%

1989

%

1990

%

1991

%

Házassági per

3626

21,1

3749

23,7

3769

22,4

3298

18,2

Apasági és származás megáll. iránti egyéb

330

1,9

304

1,9

247

1,5

249

1,4

Személyállapotra vonatkozó egyéb

429

2,5

346

2,2

307

1,8

413

2,3

Házassági peren kívül érvényesített házassági vagyonjogi

149

0,9

151

1,0

129

0,8

114

0,6

Házastárs tartása iránti

39

0,2

32

0,2

34

0,2

23

0,1

Házasságból született gyermek tartása

2581

15,0

2300

14,5

2392

14,2

2315

12,8

Házasságon kívül született gyermek tartása

200

1,2

177

1,1

194

1,2

227

1,3

Szülői felügyelet megszüntetése iránti

 

 

 

 

28

0,2

25

0,1

Törvényen alapuló egyéb tartási

148

0,9

111

0,7

130

0,8

114

0,6

Újítással és egyéb személyhez fűződő jogok

30

0,2

15

0,1

26

0,2

17

0,1

Kisajátítási kártalanítási

230

1,3

178

1,1

105

0,6

31

0,2

Birtokháborítási (Ptk.192. §.)

220

1,3

164

1,0

195

1,2

201

1,1

Tulajdonjoggal kapcsolatos egyéb

442

2,6

394

2,5

400

2,4

477

2,6

Szerződésen kívüli kártérítés iránti

1041

6,0

1013

6,4

1070

6,4

1376

7,6

Lakásügyi

1163

6,8

984

6,2

1219

7,3

1080

6,0

Kötelmi jogviszonyból eredő

4269

24,8

3776

23,8

4442

26,4

5222

28,8

Öröklési jogi

262

1,5

235

1,5

229

1,4

205

1,1

Adó- v. illeték kötelezettséget megállapító határozat felülvizsgálata

 

 

 

 

178

1,1

298

1,6

Államigazgatási hat. megtámadására irányuló

806

4,7

803

5,1

717

4,3

1369

7,6

Végrehajtással kapcsolatos

456

2,6

455

2,9

338

2,0

384

2,1

Egyéb

804

4,7

651

4,1

649

3,9

690

3,8

Polgári peres összesen

17225

100

15838

100

16798

100

18128

100

Ebből fizetési meghagyásból alakult per

2061

 

1663

 

2083

 

2562

 

Mezőgazdasági értékesítési szerződésből eredő per és a szövetkezeti tagsági viszonyból származó per nem fordult elő a PKKB-n, és nem tüntettük fel az üres rovatokat sem.

1990-91-ben már mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből eredő és helyi bírósági hatáskörbe tartozó szövetkezeti tagsági viszonyból származó perről beszélhetünk. 1990-91 folyamán pedig új kategóriákat iktattak be a statisztikába: szülői felügyelet megszüntetése iránti per, továbbá adó- v. illetékkötelezettséget megállapító határozat felülvizsgálata.

Bírósági meghagyásból 1988-1991 között nem indult per a PKKB-n.

 

IV. Gazdasági besorolású perek a PKKB-n 1988-1991. között

Ügycsoport

1988

%

1989

%

1990

%

1991

%

Szerződésen kívüli kártérítés iránti per

182

12,9

136

9,1

175

10,1

211

12,3

Belföldi árufuv. és szállítmány. szerz. kapcs.

1003

71,3

1118

74,9

943

54,5

633

36,9

Egyéb per

62

4,4

103

6,9

150

8,7

167

9,7

Közszolgálati szerződés, posta- és rádiószolgálattal, helyiség- és terembérlet

160

11,4

136

9,1

461

26,7

703

41,0

Gazdasági összesen

1407

100

1493

100

1729

100

1714

100

Ebből fizetési meghagyás

111

 

144

 

343

 

469

 

A III. számú táblázatból kiolvasható, hogy 1988-ban a személyállapotra és vagyonra vonatkozó polgári peres ügyek száma az 1987 év eredményéhez képest alig növekedett, míg 1989-ben visszaesés tapasztalható, mivel 1776 perrel kevesebb indult, amit talán a rendszerváltás körüli hangulat magyaráz. 1990-ben már csak 771 perrel született kevesebb az 1988-as évhez képest és 1991-re 560 perrel meg is haladta az 1988-as évet az ügyek száma.

A gazdasági perek száma (IV.) 1988-1991 folyamán bár lassú növekedést mutat, alig haladja meg az 1987-es év ügyeinek harmadát. A perek száma 1988-ban 18 958, 1989-ben 17 347, 1990-ben 18 509, 1991-ben 19 825 darab összesen, ami jól mutatja, hogy nem éri el az 1987-es év „termését”, bár fokozatosan növekszik. Az öt év itt közölt statisztikáiból kiviláglik, hogy a perek száma a házassági, a házasságból született gyermek tartása, a kötelmi jogviszony, és a belföldi árufuvarozási és szállítmányozási szerződés kapcsán keletkezett ügyekben a legmagasabb.

 



[1] Köszönettel tartozunk Nagy Balázsnénak a PKKB irattárvezetőjének, aki munkánkat végig segítette és Takács Editnek, hogy kérdéseivel és tanácsaival hozzájárult munkánk teljesebbé tételéhez.

[2] Egyébként a megyei bíróságok székhelyén működő járásbíróságok is hasonló illetékességgel rendelkeznek megyéjük területén.

[3] A jogszolgáltatási iratok levéltári értékelése l.: Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869–1950). Bp., 1990. (Levéltári Módszertani Füzetek, 11.) 96., Horváth Zsolt: A bírósági iratok selejtezhetőségének néhány kérdése Zala megye bíróságai 1915–1950-ig terjedő iratanyagának vizsgálata kapcsán. Levéltári Szemle, 49. (1999) 2. sz. 3–13., és Szekeres József: Szempontok az ellenforradalmi rendszer büntetőbírósági iratanyagának selejtezéséhez. Levéltári Híradó, 9. (1959) 3–4. sz. 24–32.

[4] Terjedelmi adataink ezért +/-5%-os eltérést tartalmazhatnak.

[5] Azok az ügyek, amelyek az eljárás során olyan nagy méretűre duzzadtak, hogy később nem tudták visszailleszteni eredeti helyükre.

[6] Nagyon érdekes, hogy ez az év terjedelmében mintegy fele az 1987. évnek. A terjedelem ugrásszerű növekedése nem áll arányban a perek számának növekedésével.

[7] A bíróságok a polgári jog elévülési kategóriáját alkalmazva lépnek túl a hosszú távú jogbiztosítás problémáján a 108/1981. sz. IM-rendeletekben rögzített selejtezési rendelkezések betartásával. Ha selejtezzük az iratborítékokat, akkor a jogbiztosító, kötelezően megőrzendő iratok terjedelmét kb. 50-75%-kal csökkenthetjük.

[8] Budapesti Királyi Ügyészség, Házassági bontóperek ítéletei. 1917–1947. BFL, VII. 18/c.

[9] Fizetési meghagyásokat nem peres eljárás keretében bocsát ki a bíróság abban az esetben, ha az egyik fél a bírósághoz fordul követelésének érvényesítése érdekében; peres eljárásra kerül sor, amennyiben a másik fél vitatja a követelés jogosságát.