Munkácsi Krisztina — Rácz Attila

A Fővárosi Bíróság 1987. évi polgári peres iratainak mintaselejtezési felmérése*

Polgári peres iratanyag a Fővárosi Bíróságon 1987 előtt a selejtezési határidőket megszabó legutóbb kibocsátott 1981. évi 109. számú IM. utasítás értelmében selejtezetlenül nincs. Az utasítás a polgári (gazdasági) perek résziratait tíz év, ezek befejező határozatait huszonöt év után selejtezendőnek ítéli. A levéltárba adandó iratanyagot csupán az évi ügykezelés 1%-ának megfelelő, kiemelkedő jelentőségű házassági és vagyonjogi perek alkotják. A bíróságokon e „mintavétel” azonban többnyire nem a történetileg fontosabb iratanyagok kiemelésével történt, hanem az irattárosok kiválasztották a legvastagabb csomókat, úgy vélve, hogy ezek biztosan fontosaknak bizonyulnak. Az 1995. évi LXVI. tc. (a levéltári törvény) hozta létre a történeti értékű iratok kategóriájánál tágabb halmazt, a maradandó értékű iratok fogalmát, amely szerint a jogbiztosító jellegű iratokat is meg kell őrizni. A levéltári törvény által előírt új igazságügyi minisztériumi iratkezelési szabályzat és irattári terv eddig nem készült el, ezért elkészítettük a Fővárosi Bíróság mintaselejtezési tervét.

A Fővárosi Bíróság az 1954. évi II. tc. 1. §-a alapján, megyei bírósági hatáskörben jött létre. „Hatáskörébe tartoznak: a személyállapotra vonatkozó perek, az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek kivételével; az állam, az államhatalom helyi szervei, az állam intézményei és vállalatai, továbbá a társadalmi szervezetek, végül a szövetkezetek és szövetkezeti központok által vagy ellen indított azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke 5000 Ft-ot meghalad; azok a perek, amelyeket a hatósági jogkört gyakorló személyek által a hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt ellenük, jogutódaik vagy az állam (állami szerv) ellen indítanak; a szerzői jogi perek; a szabadalmi perek; a megyei bíróság által elrendelt végrehajtás és zárlat megszüntetése vagy korlátozása iránt indított perek; azok a perek, amelyek a jelen tv. kihirdetése után hatályba lépett külön tv., tvr. vagy Mt. R. a. megyei bíróság hatáskörébe utal.” Hatáskörébe tartozik még első fokon „a polgári ügyek közül az állam, az állami szervek és vállalatok, továbbá a társadalmi és szövetkezeti szervezetek olyan perei, amelyeket a törvény értékükre tekintettel a megyei bíróság hatáskörébe utalt; a hatásköri személyek elleni kártérítési perek; a személyállapotra vonatkozó perek, az apasági per és a származás megállapítására irányuló egyéb perek kivételével; a szerzői jogi és a szabadalmi perek. A megyei bíróság jár el másodfokon a járásbíróság határozatai ellen beadott fellebbezések és óvások tárgyában. … A polgári perrendtartásról szóló 1952. Évi III. tv. módosítására vonatkozó 1954. évi VI. tv. szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak a személyállapotra vonatkozó perek (ideértve az örökbefogadás felbontatására vonatkozó pereket is), az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek kivételével; az állam, az államhatalom helyi szerve, az állam intézményei és vállalatai, a társadalmi szervezetek, a szövetkezetek és a szövetkezeti központok, a szövetkezetek szövetségei által vagy ellen indított azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke 10 000 Ft-ot meghalad, kivéve azokat a pereket, amelyeket a tv. kifejezetten a járásbíróság hatáskörébe utal; azok a perek, amelyeket a hatósági jogkört gyakorló személyek által a hivatalos eljárásokban okozott károk megtérítése iránt ellenük, jogutódaik vagy az állam (állami szerv) ellen indítanak; a szerzői jogi perek; az iparjogvédelmi (szabadalmi stb.) perek; a végrehajtás vagy zárlat megszüntetése vagy korlátozása iránt indított perek, ha a végrehajtást a megyei bíróság rendelte el”.^[1]

Az 1987. (minta)évből 7 ifm (56 csomó) iratanyag található a Fővárosi Bíróság polgári peres irataiban — 1987 és 1991 között ebben az évben van a legkevesebb iratanyag. Az egyes percsoportokat nem iktatták külön, így csak tájékoztató jelleggel tudjuk megadni ezek terjedelmét. A Fővárosi Bíróság 1987. évi iratkezelése a következő. Az irattárban négyfajta irattári segédlet található:

1. Főlajstrom: Két kötetet vezetnek, külön iktatták az első- és a másodfokú pereket. Első fokon a polgári peres és egyéb perek és a polgári nem peres kategóriába kerültek az ügyek. Jelölése P – polgári peres és Pk. – peren kívüli  A második kötetben a másodfokú ügyek szerepelnek, jelölésük Pf, - polg. fellebbviteli Mf munkaügyi fellebbviteli , Pkf peren kívüli fellebbviteli.

2. Kislajstrom: Lajstromszám szerint az első és a másodfok is benne van. Megtalálható benne a per tárgya és a peres felek nevei. A tárgymegjelölés nem mindig pontos, csak a perirat kézbevétele után derül ki, hogy miről is szól az ügy.

3. Névmutató: Regiszteres névmutató a peres felek nevével (első- és másodfok is).

4. Irattári sorkönyv: Lajstromszámmal jelölve az összes ügy, piros színnel az első-, zöld színnel a másodfok.

Az elsőfokú ügyekhez azok a perek tartoznak, amelyek a bírósághoz illetékességi alapon kerültek. Ide tartozik huszonhat darab külön kezelt csomó is, ami a többi ügytől távol, az irattár végében helyezkedik el (az összes külön kezelt csomó egy helyen van). A külön kezelt csomók nem képeznek tárgyszerinti csoportot.

A másodfokú ügyekhez csak pótborítékok tartoznak, itt első- és másodfokú ítéleteket és/vagy végzéseket találtunk. Ezek az ügyek az elsőfokú bíróságoktól kerültek ide fellebbezés után, majd a per lezárását követően az anyag visszakerült a pert indító kerületi bíróságokhoz. Általában az IM rendeletek szerint ezeket az ügyeket az elsőfokú bíróságok selejtezik, így csak a Fővárosi Bíróságon őrzött pótborítékok maradnak meg. A Fővárosi Bíróságon ezek külön sorozatot képeznek. Az 1987-es pótborítékok kb. 5 ifm mennyiséget tesznek ki.

Mintaselejtezési jegyzék ügyirattípusok szerint

Az iratok szálas átnézése után a következőket tapasztaltuk (pertípusként a kislajstromban feltüntetett pertípusokat adjuk meg, az irattárosok is ezeket használják).

Többségében érdektelen perek, összemosódik az iktatásban a szerzői díj és a szerzői jogdíj. Míg az előbbinél a felek közül valamelyik nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeket, az utóbbinál — általában szórakozóhelyek — nem fizették ki a jogdíjat (zenés műsorok, filmvetítés stb.). Előfordultak olyan perek, amelyekben pl. közterületre, középületekre vonatkozó eredeti tervdokumentációk, fotók voltak. Az ilyen jellegű pereket érdemes részselejtezés után levéltárba átvenni. Az 1987. évben nem több 1%-nál. Egyébként 1% mintavételt javaslunk.

A perekben keresetek, végzések, adatszolgáltatási lapok, helyzetfelmérések, ítéletek (több példányban), tárgyalási jegyzőkönyvek, szakértői vélemények, időnként legfelsőbb bírósági ítéletek (min. tíz pd.), tervdokumentációk, fotók, kéziratok találhatók. Az utóbbiak gyűjtése — véleményünk szerint — nem a levéltárak feladata. A bíróságok irattárosai a (rész)selejtezésre szánt iratok közül emeljék ki a kéziratokat, készítsenek róluk jegyzéket, amelyeket a levéltár az illetékes könyvtárhoz továbbít.

A Fővárosi Bíróságon a legtöbb per. Az összes per fizetési meghagyásból indul. Abban az esetben, mikor alsóbb bírósághoz utalják az ügyet, csak végzést tartalmaz, egyébként tárgyalási jegyzőkönyv, tértivevények, ügyvédi meghatalmazás, szerződés-másolatok, esetenként legfelsőbb bírósági ítéletek (duplumok). Kártérítéssel, vállalkozói díjjal, vételár megfizetéssel, felújítási munkákkal, kötbérrel, kölcsönnel stb. kapcsolatos fizetési meghagyások. Mintavétel a per tárgyának és értékhatárának vizsgálata alapján történik.

Házastársi vagyonközösség megosztása, élettársi vagyonközösség megszüntetése, vagyonmegosztás. Az iktatókönyvben szereplő ügyek kb. egyharmada nem található a FB. irattárában. Jogbiztosító jellege miatt levéltárba adandó, de előtte részselejtezzék. Nem kell megtartani a duplumokat, tértivevényeket, a tulajdoni lapok másolatait, adásvételi szerződések másolatait, TB-igazolásokat a keresetről (az utóbbi három tükröződő irat), megbízásokat. Mindenképp át kívánjuk venni az ítéleteket, vagyonmérlegeket/leltárakat, szakértői véleményeket, tárgyalási jegyzőkönyveket, és amennyiben további információkkal szolgálnak, a felek beadványait. Általában 10-20%-ot tartunk átveendőnek (egy húsz lapos irat véletlenül nem tartalmazott duplumokat, itt 100% a megtartandó mennyiség).

Találmány-bitorlás, díj, szerzőségi arány megállapítása, megváltoztatása, szabadalomhasznosítási díj, szabadalom-bitorlás megállapítása, feltalálói díj, licencia díj, mintaoltalom megsértése, bitorlása, védjegybitorlás megállapítása.

Ebből a csoportból a legtöbb per a szerzőségi aránnyal és a találmányi díjjal foglalkozik. A lajstromkönyvben nem következetesen vezették be az egyes találmányi kategóriákat, sokszor ugyanazt a fent kiemelt típust jelentik. Az egyes perekben ítéleteket, tárgyalási jegyzőkönyveket, felek nyilatkozatait, találmány-leírásokat, végzéseket, beadványokat, tértivevényeket, szakértői jelentéseket találtunk. Első ránézésre megtartandónak véltük a találmányi leírásokat, azonban ezek csak a perekhez mellékelt másolatok voltak. Az eredeti leírások az Országos Találmányi Hivatal irattárában vannak, és ezeket az őrzési idő letelte után a Magyar Országos Levéltár veszi át, ahol a Találmányok iratai című állagban könnyen megkereshetőek, hiszen ezek az iratok — az érvényben lévő irattári tervek szerint — nem selejtezhetőek. Csak mintavételt javaslunk, hiszen ezek az iratok nem a találmányok leírásaira keletkeztek, hanem az azokhoz kapcsolódó peres ügyekből.

Két típust különböztettünk meg: államigazgatási jogkörben eljáró személyek magántulajdonnal kapcsolatos visszaélései (pl.: vizsgálati fogságban tartott személynek eltűnt a pénztárcája, és ezt próbálja visszaperelni); ezek általában vagyoni kártérítéssel végződnek, illetve államigazgatási szervek magántulajdonnal, üzlethelyiség bérleti jogával kapcsolatos eljárása. Előbbieknél csak a külföldiekkel kapcsolatos ügyeket tartjuk — társadalomtörténeti értékük miatt — maradandónak, a többit tíz év után lehetne selejtezni. Utóbbiakból az ingatlan tulajdonjoggal kapcsolatos pereket emelnénk ki, mert jogbiztosító jellegük és társadalomtörténeti értékük miatt maradandó értékűek (egy magánszemélyt kilakoltattak vagy lakását kisajátították, ezért perli a kerületileg illetékes tanácsot, eltartási szerződésben biztosított bérleti jogviszonyt nem ismer el a tanács), a duplumok kiválogatása után (egy pernél tizenhat ítélet volt) kb. 20% iratanyag marad.

Jogbiztosító jellege miatt maradandó. Elegendőnek tartjuk megtartani az ítéleteket (sokszor legfelsőbb bírósági is), hagyatéki végzéseket, hagyatéki leltárokat és — amennyiben az ítéletet kiegészítő érdemi információt (pl. egyezség) tartalmaznak — a tárgyalási jegyzőkönyvet és a végrendeletek másolatait is. Selejtezni kell a duplum példányokat (Legfelsőbb Bíróság esetén ez 10-15 darab ítélet is lehet), kérelmeket, beadványokat, orvosszakértői leleteket, véleményeket, fellebbezéseket. A részselejtezés után körülbelül 20%-a marad meg az aktáknak.

A Fővárosi Bíróságon az 1987. évben egy ilyen jellegű ügy volt. A per a Budai Központi Kerületi Bíróságon indult, így a Fővárosi Bíróságon csak egy pótboríték maradt. Amennyiben más évfolyamoknál találnak komplett pereket, azok ítéleteit tartsák meg.

Szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése miatt indultak ezek a perek. Általában hibás teljesítés miatt vagy azért, mert a munkaadó nem fizette ki a vállalkozói díjat. Az ítéleteken, tárgyalási jegyzőkönyvön kívül építőipari munkák jegyzéke, építési napló, műszaki szakvélemények, fényképek, költségvetés található az egyes perekben. A mellékelt anyagok másolatban találhatóak az aktában vagy nem jelentősek. Csak mintavételt javaslunk (fontosabb cégek).

Ajándék visszakövetelése, ingatlan kiürítése, ingatlan elbirtoklása, ingó kiadás, közös tulajdon megszüntetése, öröklési szerződés, ráépítési igény, tulajdonjog megállapítása, tulajdonközösség megszüntetése, tartási szerződés érvénytelenségének megállapítása. Ezeket jogbiztosító jellegük miatt kívánjuk átvenni. A szakértői véleményeket (a kiegészítő szakértői vélemények a tárgyalási jegyzőkönyvekben vannak), tárgyalási jegyzőkönyveket, a felek nyilatkozatait, ítéleteket megtartjuk. A duplumok, végrehajtási lapok, tértivevények, ügyvédi meghatalmazás stb. miatt az iratok mennyisége kb. 30%-ra csökken.

A korabeli média (újságok, MRTV) híreinek módosítása. A ballaszt-anyag kivételével megőrzésre javasoljuk a teljes anyagot (eredeti újságok is, mert csak ezekkel együtt értelmezhetőek a perek) azzal a kitétellel, hogy a duplum példányokat itt is selejtezzék (ítéletpéldányokból sok esetben tíz példány). A részselejtezés után 10-15% marad.

A legváltozatosabb irattípus a Fővárosi Bíróságon. Általában vagyoni kártérítésekről van szó (a baleseti kártérítésekkel, üzemi fegyelmi ügyekkel a Fővárosi Munkaügyi Bíróság foglalkozik), azonban nem lehet szálas átnézés nélkül selejtezni. Két esetben láttunk kivételt, először amikor egy állampolgár perelte a Magyar Televíziót, mert úgy vélte, hogy a műsorokon keresztül megfigyelik őt, másodszor a MÁV-nak volt balesetből eredő anyagi kártérítés. Előfordult külföldiekkel kapcsolatos anyagi kártérítés is (orosz konvojba rohant bele egy autó az autópályán a rendőri intézkedés hibájából; anyagi kártérítés a sérülés és munkaidő-kiesés miatt, máskor a Szovjet Csapatok Országos Parancsnokságát perlik végrehajtásból kifolyólag, a száz lapból hat lapot vélünk megtartandónak.) — történeti értéke miatt szerintünk megtartandó. A baleseti kártérítésnél találtunk orvos szakértői véleményt, baleseti jelentést, kórházi zárójelentést, mentőszolgálati jegyzőkönyvet a szokásos anyag mellett, ezek közül az első hármat megőrzésre javasoljuk, így a duplum példányok kiválogatása után 25% marad megőrzésre. Érdekes eset, amikor a felperes az illetékes tanácsot perli, mert azok kisajátították lakását, mire ő szidalmazta a tanács dolgozóit, és azok nem adtak neki kiutazási engedélyt a Szovjetunióba.

Nem szabadalmaztatott eljárásokkal, termékekkel kapcsolatos anyagi jellegű perek, nem tartjuk maradandó értékűeknek. A mintavétel szempontja egyedi értékeléstől függ (pl.: ismert feltaláló, találmány, találmány értéke stb.).

Az iktatókönyvben feltüntetett három darabból csak egy volt meg, ez szabadalom-bitorlásból eredt. Azt javasoljuk, hogy az iktatókönyvben ne kezeljék külön kategóriaként, hanem a per tárgya szerint jegyezzék be, és e szerint járjanak el a selejtezéskor is.

Szerződés érvényességének megállapítása, létrehozása, megtámadása, tartalmának értelmezése, teljesítés, szerződésmódosítás, szavatossági igény, szavatossági igényből eredő károkozás, tartozás. Két csoportra osztottuk: tulajdonjoggal kapcsolatos és egyéb szerződések. Az előzőeket jogbiztosító jellegük miatt maradandó értékűnek véljük (a peranyagban előszerződés, adásvételi szerződés, tulajdoni lapok másolatai, tárgyalási jegyzőkönyvek, ítéletek vannak), a második csoportból csak tíz év utáni mintavételt javaslunk (igazságügyi szakértői vélemény, ítéletek, szabadalom leírása, külföldi levelezések, hamis szerződés stb.). A mintavételnél érdemes előtérbe helyezni a külföldi cégekkel kapcsolatos pereket.

Adókivetés jogalapja, birtokháborítás, biztosítási intézkedés, életjáradék felemelése, (építési) elszámolás, felelősség megállapítása, felhasználási szerződés felmondása, felmondás érvényessége, hatályon kívül helyezés, jogalap nélküli gazdagodás, személyi kölcsön visszafizetése, hibás teljesítés, ideiglenes hagyatékátadó végzés, tisztességtelen gazdasági tevékenység, végrehajtás felfüggesztése, vételár. A látszat ellenére elenyésző mennyiség. Csak előselejtezés (minimum duplum kiválogatás) utáni egyéni értékelésre alapuló mintavételt javaslunk.

Mellékletek

A Fővárosi Bíróságon 1987–1991 folyamán elsőfokon tárgyalt
állampolgári személyállapotra és vagyonra vonatkozó ügyek

A bírósági statisztikai összegző lapok az elsőfokú ügyek esetében nem jelölnek részletes ügyirattípusokat, így az egyéb per név alatt szereplő kategóriák csak az iratborítók átnézésével, vagy az ún. kislajstrom alapján állapíthatóak meg.

A Fővárosi Bíróságon 1987–1991 folyamán másodfokon tárgyalt

állampolgári személyállapotra és vagyonra vonatkozó ügyek

Gazdasági besorolású perek a Fővárosi Bíróságon 1987–1990-ben

 Mint az jól látható, a bíróságon elsőfokon tárgyalt gazdasági ügyekre vonatkozó statisztika sokkal bővebb információt szolgáltat az előzőeknél. Az elsőfokú gazdasági peres ügyek megnevezés a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumához tartozó ügyeket jelöli. Külön nincs részletezve, hogy a peres ügyek közül melyek indultak fizetési meghagyásból, ez az adat összesítve szerepel az elsőfokú gazdasági perek közül fizetési meghagyásból induló per elnevezés alatt, így ezt az értéket nem kell beleszámolni az összesítésbe. A fellebbezett gazdasági ügyek kategóriába a kerületi bíróságokról másodfokra ide került ügyek értendők bele.

A Fővárosi Bíróság 1987. évi elsőfokú polgári peres iratainak ügytípusai

 A táblázat a Fővárosi Bíróságon 1987-ben felvett polgári peres iratok számát tartalmazza. Az ügytípusok az eredeti, a Bíróságon használt elnevezések. Zárójelben közöljük a kislajstrom szerinti, utána az irattárban ténylegesen is megtalálható perek számát.