Az ítéletek illetve ezek indokolásának ismeretében néztem át, mintegy „ellenőriztem” a per iratait és döntöttem az egyes iratok selejtezhetőségéről. Tapasztalatom szerint az ügyiratdaraboknak kb. fele selejtezhető, mert duplum (másodlat), vagy mert a kiemelt ítélethez képest nem tartalmaz az ügyre vonatkozóan megőrzendő, érdemi információt. Ezek: tértivevények, köztes végzések, különféle igazolások, idézések, ügyvédi meghatalmazások, telekkönyvi szemlék, mellékelt anyakönyvi kivonatok, kereseti kimutatások, számlák, szakértői elszámolások, díjtételek stb.).

Selejtezhetők továbbá a keresetek, fellebbezések, az ezekre adott észrevételek, a felek nyilatkozatai, a tárgyalási jegyzőkönyvek stb. de csak akkor, ha az ítélet, végzés, és annak indokolása, minden a felsoroltakban előforduló lényeges információt tartalmaz. A selejtezés során érdemes figyelemmel lenni az eredeti, kézzel írott keresetlevelekre, fellebbezésekre, egyéb beadványokra. Egy részük jól tükrözi a 20. század végén élt ember gondolkodásmódját, ezért — egyedi döntés alapján — lehet köztük levéltárba adandó.

A polgári perek jelentős része egyezséggel végződik, az egyezséget tartalmazó tárgyalási jegyzőkönyv azonban csak akkor maradjon meg, ha jogbiztosító (pl. az egyezség közös tulajdon használati jogát szabályozza), vagy történeti értékű információt tartalmaz (ez lehet általános helytörténeti jellegű, de az egyezség létrejötte mutathatja a felek kompromisszumkészségét is). Nem jellemző, de előfordul, hogy az eljárás lefolytatásának módja is fontos, pl. az átlagostól eltér. Ez ugyancsak a tárgyalási jegyzőkönyvből derül ki, tehát az ilyen esetben is megőrzendő. Néhány esetben előfordulhat, hogy a bíróság helyszíni bejárást tart. Ennek lefolyása ugyancsak a tárgyalási jegyzőkönyvből derül ki, ami ilyen esetekben mindenképpen megőrzendő.

Általában nem selejtezhetők a fotók, és megfontolandónak tartom a csatolt eredeti okmányok közül pl. az adásvételi szerződések, értékesítési vagy más szerződések megőrzését, de nem tartom megőrzendőnek pl. a mellékelt anyakönyvi kivonatokat.

A perek egy részénél (birtokháborítási, szövetkezeti tagsági viszonyból alakult, kisajátítási kártalanítással kapcsolatos, kötelmi jogviszonyból eredő, személyállapotra vonatkozó, apasági, szerződésen kívüli kártérítés stb.) a mellékletek között tanácsi szakigazgatási, földhivatali, döntőbizottsági illetve társadalombiztosítási, esetenként ügyészségi határozatokat, iratokat, jegyzőkönyveket is találunk. Ezek elsősorban és túlnyomó többségükben az ügyek előzményével kapcsolatosak. Az ilyen mellékletek — amennyiben a perek egyébként levéltárba adandónak minősített iratai (pl. ítélet, vagy egyezség miatt megőrzendő tárgyalási jegyzőkönyv) tartalmaznak minden ezekben rejlő információt —, selejtezhetők. A végleges döntés előtt azonban mérlegelni kell, hogy a mellékelt tanácsi szakigazgatási iratok, földhivatali határozatok nem biztos, hogy eredeti helyükön megvannak, tehát ha az ügy szempontjából jelentősek, fontosak inkább maradjanak.

Viszonylag ritkán, de előfordult, hogy a per ügyészi beavatkozás folytán fellebbviteli bírósághoz, sőt a legfelsőbb bírósághoz került. Ha megvan az ügyészi vélemény — nem jellemző — értelemszerűen azt is érdemes megőrizni.

• gyermek (törvényes és házasságon kívüli) tartásdíjának megállapítása, leszállítása, törlése illetve megszüntetése esetén, kivéve, ha ehhez a perhez szerelték magát a házasság felbontására vonatkozó iratokat is. Ilyen esetben értelemszerűen minimálisan minden érdemi ítélet marad, ezzel elegendő mintát is megőrzünk ebből típusból,

• ha a per a felek kérése alapján megszűnt, vagy szünetelt és a szüneteltetés megszüntetését egy éven belül egyik fél sem kérte (=megszűnt), kivéve, ha szakvélemény, vagy más, az iratokban lévő információs érték miatt fontos,

• ha idézés kibocsátása nélkül megszűnt,

• ha a bíróság felszólításának (illeték lerovása, a beadott kereset kiegészítése stb.) a felek nem tettek eleget és emiatt szűnt meg az eljárás,

• ha a felek úgy nyilatkoztak, hogy elálltak kereseteiktől,

• ha a felek nem jelentek meg a tárgyaláson és a per emiatt szűnt meg.

• Teljes egészében selejtezhetők azok a bírósági és fizetési meghagyásos perek, melyek még az ítélethozatal előtt megszűntek.

• Ugyancsak teljes egészében selejtezhetők azok a végrehajtási perek, melyek a bíróság által lefoglalt tárgyak kiadására, mentesítésére vonatkoznak.

• Mintavétel mellett selejtezhetők az anyagi jellegű követelés miatt keletkezett perek.

A selejtezhető perek egy része a 20. század végi civil társadalom tagjainak együttélési szokásaira vonatkozóan tartalmaz értékes, más forrásból meg nem ismerhető információkat, de ezekből elegendő a mintavétel (pl. az anyagi jellegű követelés miatt keletkezett birtokháborítási, lakásügyi, kötelmi jogviszonyból eredő stb. perek).

 Apasági perek esetén az ítéleten kívül, ami jogbiztosító, megőrzendők a szakvélemények és mellékleteik. Ezek: szülészeti kórlap, bio-statisztikai szakvélemény, vércsoport-vizsgálati eredmények és ezek értékelése, antropológiai szakvélemény a szülőkről és a gyermekről készült fotókkal.

Apaság vélelmének megdöntése esetén megőrzendő az államigazgatási eljárás során készült tanácsi, (igazgatási, gyámügyi) szakigazgatási szerv vagy ügyészség által felvett jegyzőkönyv, határozat, esetleg a tárgyalási jegyzőkönyv, amelyből a vérszerinti apa személye kiderül.

Előfordul, de ritkán, hogy a pert a vélelmezett apa indítja, ilyen esetben mintaként, a keresetlevél is megőrzendő.

A kilencven áttanulmányozott perből mindössze hat volt olyan különleges, hogy a teljes peranyagot levéltári átadásra javasoltam. A kiválasztás szempontjai:

• a per bonyolultsága, hosszas tanúbizonyítási eljárás (tizenegy tárgyalási jegyzőkönyv)

• az anya és a kiskorú az eljárás befejeződése előtt külföldre távoztak,

• a felek elvált házastársak voltak, és az eljárás során kibékültek,

• középkorú asszony által szülei halála után, az ugyancsak elhunyt vérszerinti apjának megállapítása iránt indított per,

• egy házaspár és a feleség „szeretője” évtizedekig közös háztartásban laktak, a házasságon kívül született gyermek tizenkét éves korában közösen kezdeményezték a gyermek valóságnak megfelelő családjogi helyzetének rendezését.

 Bírósági meghagyásból alakultnak tekintendő az a per, amelyben az eljárás során az alperes személyesen nem jelent meg és az ellene benyújtott keresetre írásban sem reagált. Ilyen esetben a bíróság a felperes keresete alapján bírósági meghagyást (végzés) bocsát ki. A gyakorlatban az alperesek többsége a végzésekben foglaltakat elismeri, a követeléseknek eleget tesz, a per tehát megszűnik. Ha a bírósági meghagyás ellen az alperes ellentmondással él az eljárás tárgyalás kitűzésével folytatódik. Tapasztalatom szerint a felek jelentős része a tárgyaláson, még az ítélethozatal előtt, egyezséget köt. A csoporton belül házasságból született gyermek tartása, törvényen alapuló egyéb tartás, szerződésen kívül keletkezett kár megtérítése, mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből következő kártérítés iránt indított, valamint kötelmi jogviszonyból eredő, öröklési és egyéb perekkel találkoztam (tartalmi értékelésüket l. az egyes címszavaknál).

 A perek áttételesen, de igen plasztikusan tükrözik a 20. század végén élő emberek élet- és lakáskörülményeit, a közös ingatlanokon, lakásokban való együttélés gyakorlati megvalósulását. Mind témájukban, mind az ítéletekben sok az azonos, ezért a mintavétel során kijelöltek és a jogbiztosító jellegűek kivételével a teljes peranyag kiselejtezhető. Levéltárba adandót mintaértékkel: 1977-ben tizenötöt (27%), 1978-ban tizenhatot (50%) találtam.

Mintavételként a perek tárgyai alapján minden tárgycsoportból elég egy-kettőt kiemelni. (földterület elszántása, termés leszedése, telekhatár megállapítása, a közös tulajdonú, vagy közösen használt ingatlan, az ingatlanon lévő legkülönbözőbb építmények használatának, ki- és átalakításának szabályozása). Az esetek többségében előzményként államigazgatási (tanácsi szakigazgatási, földhivatali) eljárás is történt, a bírósági per lényegében a tanácsi, legtöbbször szabálysértési, ritkábban földhivatali, pl. ingatlan-tulajdonjogra vonatkozó határozat megváltoztatására irányul. Ha az ítélet vagy egyezség nem tartalmazza az államigazgatási eljárás eredményét célszerű ezeket is megőrizni. A mellékletek közül megőrzendők az ingatlanokról készült vázrajzok, eredeti fotók.

Levéltári átadás–átvételre javasoltam a fentieken kívül egyedi értékelés alapján:

• részben jogbiztosító, részben a felek gondolkodását, mentalitását jól dokumentáló jellegük miatt a korábbi házastársak közötti közös lakáshasználat miatt kialakult pereket, melyek között szép számmal találtam egyezséggel végződőket,

• a több generáció együttélésének konfliktusait tükröző perek ítéleteit, egyezségeit,

• Szentesen és környékén még napjainkban is különösen érdekes a városok, falvak környéki tanyavilág léte, ezért a megőrzendők közé soroltam a tanyákkal, tanyahasználattal kapcsolatos perekben keletkezett ítéleteket, egyezséget tartalmazó tárgyalási jegyzőkönyveket,

• elvétve, de találkoztam ún. notórius pereskedővel, egyet (csak az ítéletet) mintaként megőriztem.

 Az egyéb jellegű perekre különösen igaz, hogy perenként kell mindegyiket megvizsgálni. A mintavétel szempontja elvileg lehetne az ide besorolt perek tárgya szerinti tipizálás, de ezt elvetettem, mert nem találtam olyan jellemző ismérveket, amelyek alapján viszonylag homogén csoportokat lehetett volna kialakítani. Így inkább a jogalkalmazás sajátosságait, a téma egyediségét vagy összetettségét vettem alapul. Levéltári átadásra javasoltam 1977-ből tizenöt (26%), 1978-ból hat (17%) periratot. A mintavétel szempontjai:

• Perújítás — kettő volt —: Az egyik, tárgya szerint házassági vagyonmegosztás, jogalkalmazási, jogtörténeti szempontból volt érdekes. Az elutasító ítéleten kívül a keresetlevelet is kiemeltem. A másik perújítás állattartási szerződések nem megfelelő teljesítése miatt keletkezett és a tárgykörön belül egyedinek tekinthető: a per tárgya ugyanis a tenyésztők egymásközti állatcseréjéből bekövetkezett kár volt, témájánál fogva adalék a magángazdálkodási szokásokhoz.

• Az ingóságok kiadására indított és levéltárba adandónak minősített perek egyike a falusi családi életre, szokásokra vonatkozott, külön értéke a falusi háztartáshoz tartozó ingóságok felsorolása, de a szomszédok tanúvallomásai is figyelemre méltóak. Egy másikban a felek egykor élettársak voltak és a vita az élettársi közösség felbomlását követően alakult ki közöttük.

• Három egyéb jellegű pert birtokvédelmi, birtokháborítási ügyben vagy kártérítés miatt keletkezettnek is minősíthettek volna. A háromból kettőnek tanácsi, szabálysértési előzménye is volt. Két per tárgya a szomszéd ingatlanokat elválasztó kerítés építése, elhelyezése illetve felújítása. Az egyik tipikusan notórius pereskedő felperesről szólt. A harmadik per az ingatlanon átmenő elektromos légvezeték és az azt tartó oszlopok miatt az ingatlan értékében bekövetkezett kár, értékcsökkenés megállapítására irányult.

• Államigazgatási (tanácsi kisajátítási, ingatlanmegosztásra, illetve földcserére vonatkozó földhivatali) határozat megváltoztatására irányulónak is tekinthető két per. A meghagyott ítéletek, a mellékletek között található járási tanácsi, megyei földhivatali határozatok valamint fellebbviteli bírósági ítélet betekintést nyújtanak a földhivatali ingatlan-nyilvántartás köztudottan gyakori hibáiba, anomáliáiba.

• Két per tanya és földhasználati díj miatt keletkezett. Az egyik lakásügyinek is tekinthető, a tanyaépület kiürítéséről és birtokbaadásáról szól. A másik érdekessége összetettségéből adódik: az eredetileg indított pert szüneteltetni rendelték, mert közben az alperes ellen gondnokság alá helyezési eljárás indult. A gondnoksági per anyaga ugyancsak itt található.

• Az egyéb perek között is egyedinek minősül egy örökbefogadási szerződés felbontása az örökbefogadó szülők válása miatt.

• Ugyancsak egyediségük miatt meghagytam egy volt állami gondozott gyermek által a nevelőszüleinél gyermekkorában, és két felnőtt gyermek között a szüleik gondozása során végzett munka értékének megtérítésére indított pereket

 Egyetlen ilyen jellegű per volt, a teljes perirat levéltárba került.

 Valamennyi anyagi követelésből fakad. Tárgyukat (eredeti jellegüket) tekintve házassági peren kívül érvényesített házassági vagyonjogi, kötelmi jogviszonyból alakult, lakásügyi, mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből, szerződésen kívüli kártérítésből eredő, tulajdonjoggal kapcsolatos egyéb, valamint gazdasági perek. Többségük a feleknek a tárgyaláson történő megegyezésével még ítélethozatal előtt megszűnik. Részletes vizsgálatukra, a selejtezés tapasztalataira az egyes címszavaknál tértem ki.

 A perek — tapasztalatom szerint — kivétel nélkül mezőgazdasági termelőszövetkezetek egymás közötti és más szocialista szervezetekkel kapcsolatosak (magánfelek ilyen jellegű perei a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből adódó, illetve a kötelmi jogviszonyból keletkezett perek között találhatók). Anyagi vonzatúak, a járásbíróság hatáskörébe első fokon csak 300 000 Ft perértékig tartoztak. Jogbiztosító étékűek nincsenek köztük, mintavétel mellett az egyes perek teljes egészében selejtezhetők. A mintavétel szempontjait a perek tárgyától, témájától illetve a helytörténeti, elsősorban gazdaságtörténeti értéktől függően lehet kialakítani.

A perek zöme termékértékesítési szerződések nem megfelelő teljesítéséből következik. Levéltári megőrzésre került:

• az egyetlen 300 000 Ft perértéket meghaladó ügy,

• selejt (beteg) szarvasmarha eladását követően a tényleges érték (476 Ft.) és a vásárláskor kifizetett érték (25 000 Ft) közti árkülönbözet visszafizetése iránt indított per.

A perek másik csoportja különféle számlák ki nem fizetése miatt keletkezett, jól dokumentálják a fizetési szokásokat, a számviteli gyakorlatot, bepillantást engednek a gazdasági élet szereplőinek mindennapos pénzügyeibe. Mintaként megőriztem egy banki átutalás késése miatt, egy szolgáltatási számla reklamációjával kapcsolatban, valamint egy, az adós alig leplezett likviditási gondjából elmaradt fizetés miatt keletkezett pert.

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek építkezéseivel volt kapcsolatos az a három per, amely elvégzett és ki nem fizetett munkadíj miatt keletkezett. A mintaként kiemeltek közül kettőben a szövetkezet beruházó volt, egyben kivitelező.

Tárgyának egyedisége alapján került levéltárba két szövetkezet gépkölcsönzéséből kártérítés, illetve másik kettő között a szomszéd búzájának learatása, a termés betakarítása miatt keletkezett birtokháborítás és kártérítés miatt indult per.

 A csoportba tartozó perek tekintélyes része anyagi vonzatú, általában teljes egészében selejtezhető. Kivéve, ha a per jogbiztosító jellegű, tulajdonjogot (ingatlan) vagy személyállapotra vonatkozó adatot (házasságot felbontó pert, a gyermek elhelyezésére, tartására vonatkozó egyezséget, ítéletet vagy pert) tartalmaz. Ezekből az ítéletet kiemelendőnek és megtartandónak javaslom. A percsoportból a mintákkal együtt 1977-ben 18, (38%), 1978-ban 12, (32%) maradt meg.

A mintavétel további szempontjai:

• Megőrzendők a közös ingóvagyon tételes, darabonkénti, árral együtt történő felsorolását, azaz vagyonleltárakat tartalmazó perek. Elsősorban a pontos, precíz, valós, vagy ellenkezőleg, a nagyon is szubjektív módon és hamisan összeállítottakból, valamint a kézzel írottakból mintaként hagytam vissza egyet-egyet.

• A per egyedisége, pl.: házassági vagyonközösség megosztása iránt indított perhez szerelték a bíróság által korábban elutasított házassági bontópert. (A vagyonmegosztást végigvitték.). Egy másik eset: a közös tulajdon megszüntetése és megosztása érdekében a bíróság árverést rendelt el — nem jellemző, ezért az árverést elrendelő végzést is kiemeltem.

• Végül ebben a csoportban is volt egy per, amelynek besorolása nagy valószínűséggel téves, inkább a lakásügyi perekhez tartozna: a felperes életveszélyes lakrészt adott albérletbe, uzsorás szerződéssel.

 A perek anyagi természetűek, jogbiztosító jellegük nincs, 90%-ban selejtezhetők. A perek kisebb része, kb. 10–12%, szerelések folytán tartalmazza a házassági bontópert, a vagyonmegosztásra irányult pert, amelyek ítéleteit jogbiztosító jellege miatt maradandónak tartottam. De vannak olyanok is, amelyekhez a már felsoroltakon kívül a gyermektartási díj újabb megállapítására, felemelésére, leszállítására, megszüntetésére, a gyermek elhelyezésének megváltoztatására, sőt a gyermek állami gondozásba vételére irányult újabb pereket szereltek. Az ilyen esetek valamennyi ítéletét megtartottam, az iratok közül a környezettanulmányokat, szakértői véleményeket, egyezséget, részegyességet tartalmazó tárgyalási jegyzőkönyveket szintén. (Az egyezségek a gyermek elhelyezésére, láthatására, a gyermektartási díjra, annak emelésére, csökkentésére, megszüntetésére, valamint a házassági vagyon megosztására, a közös ingatlanok használatára egyaránt vonatkozhatnak.) Az elmondottakból következik, hogy az összetett, szerelt perek minden ítéletének meghagyása már önmagában elegendő minta magukra a gyermektartási perekre is.

A viszonylag nagy számú és egymástól alig különböző gyermektartási perek között is előfordulhatnak különös esetek. Ilyen az a mintaként megőrzésre kiemelt gyermektartási per, amely apaság vélelmének megtámadása iránt indult, majd ez szünetelt. Közben megtörtént a gyermektartás megállapítása egyezséggel, majd folytatódott az apaság vélelmének megtámadása, végül ide szerelték a gyermektartás megszüntetését tartalmazó pert. 

 A házasságfelbontó ítéletek (fellebbviteli is) megőrzése jogbiztosító jellegük miatt szükséges. Ugyancsak meg kell őrizni a házasság vagy életközösség (élettársi kapcsolat) helyreállítására vonatkozó bejelentéseket, egyezségeket vagy végzéseket. A perekből a selejtezés során 1977-ből 59-et (18%), 1978-ból 61-et (21%) részben (tárgyalási jegyzőkönyvek, szakértői vélemények, környezettanulmányok stb.) vagy mintaként teljes egészében levéltárba adandónak minősítettem. A megőrzendő teljes per kiválasztásakor részben az előforduló irattípusok teljességére, részben a per átlagostól való eltérőségére figyeltem. Teljes peranyagot évenként négy–öt esetben őriztem meg. A levéltári megőrzésre javasolt házassági perek (teljes perirat) kiválasztásának szempontjai:

• az alperes férj romániai (erdélyi) származású, házassága révén települt át és a váláskor már magyar állampolgár,

• a felek közös megegyezéssel váltak el, a tárgyalások során egyezséget kötöttek a gyermekeik elhelyezésére, gyermektartásra, vagyonuk egymásközti elosztására, (évenként egy–két eset)

• az alperes alkoholista, közveszélyes munkakerülő és/vagy bűnöző életmódja miatt került sor a válásra, okonként egy-egy. A kiválasztott minták egyikének további érdekessége, hogy az alperes magatartása nem az ítéletből, hanem a tárgyalási jegyzőkönyvekből (bizonyítási eljárás során) derült ki, ezért a teljes per megmaradt.

• a felperes a feleség volt, aki több éves különélés után kérte a házasság felbontását, az eljárásra az alperes (férj) távollétében került sor. Külön érdekessége, hogy az elhagyott asszony csak a sokadik tárgyaláson volt hajlandó tanúval bizonyítani, hogy a férje elhagyta.

• az alperes külföldi állampolgár volt,

• a válóok különlegessége, pl. a felperes férj szerint az alperes feleség titokban önkielégítést végzett, egy másik esetben „csak házsártos” volt,

• válás után a felek újra összeházasodtak, s ez a bontóperhez szerelt gyermektartás megszüntetése érdekében indított újabb perből derül ki,

• a felek meg nem jelenése miatt megszűnt perekből évenként egy-egy,

• értelmiségi (pedagógus házaspár) válópere, amiben a bizonyítási eljárás során a baráti kör (kisvárosi értelmiségi elit) tanúként vonult fel. A bizonyítási eljárásban orvos szakértő (pszichiáter ill. ideggyógyász) véleményét is kikérték. Külön érdekesség, hogy elfogultság miatti kizárás folytán nem a helyileg illetékes bíróság, hanem a Szentesi, mint kijelölt tárgyalta a pert.

 Tapasztalatom szerint az ebbe a csoportba tartozó perek a házasságból származó gyermektartásokhoz hasonlóan selejtezhetők, kivéve, ha az apaság megállapítására illetve az apaság vélelmének megdöntésére irányuló pert is ide szerelték. Ezek ugyanis jogbiztosító jellegűek. Az ismertetett szempontok alapján a csoportból megőrzendő maradt 1977-ből három (7,5%), 1978-ból öt (14%).

 A gyermektartási perekhez hasonlóan anyagi jellegűnek tekinthetők, általában selejtezhetők. A csoportból mintaként azok maradtak levéltárba adandónak, amelyekhez szerelték az eredeti bontópert, szakértői véleményt tartalmazott vagy egyéb helyi, maradandó érték miatt bizonyult megőrzendőnek. A csoportból levéltárba került 1977-ből négy (20%), 1978-ból kettő (13%) per.

 A ’70-es évek kisajátításai kapcsolódtak az egyes városrészek lebontásához, a perekben található műszaki szakvélemények, fotók ma már nem létező utcák, házak kevésszámú, ezért különösen értékes dokumentumainak tekinthetők. Lényegüket tekintve anyagi jellegű perek, de mintaértékűek a kisajátítási eljárások körüli eljárási törvények be nem tartására, esetenkénti visszaélésekre nézve. Az ítéleteken kívül meghagyandónak tartottam a kisajátításra vonatkozó, legtöbbször tanácsi szakigazgatási határozatot. Ez elvileg mind a tanácsi, mind a földhivatali iratokban megtalálható, de tapasztalataink szerint nem minden esetben. Megmaradtak továbbá az ingatlan- és/vagy műszaki szakértői szakvélemények a hozzájuk tartozó fotók, a szakvéleményekre a felek által adott válaszok, a szakvélemény elfogadására, vitatására vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyvek. Ha volt ügyészségi beavatkozás, az ügyészségi irat és a fellebbezések is, ha a fellebbviteli bíróság ítélete elutasító és/vagy az indokolás nem tartalmazott minden információt. Természetesen meghagyandók azok a perek, ahol az érintettek helyileg nevezetes emberek (pl. Szentesen egy közismert református lelkész–pedagógus). A perek száma a bíróság illetékességi területén lefolytatott kisajátítások számától függ. Levéltárba adandónak 1977-ből hármat (60%), 1978-ból tizenhármat (36%) találtam.

 A kötelmi jogviszonyból eredő perek csoportja talán a legösszetettebb. Közös jellemzőjük, hogy a peres felek között valamilyen szerződéses viszony, megállapodás keletkezett, aminek be nem tartásából eredő, legtöbbször anyagi kár vezetett a bírósági eljáráshoz. Az anyagi jellegű követelésekkel kapcsolatos perek mintavétel (perfajták) után gyakorlatilag selejtezhetők. Feltétlenül megőrzendők azonban a személyi állapotra, tulajdonjogra vonatkozó, ezeket érintő perek ítéletei. A fentiek alapján mintaként megőrzendőnek ítéltem 1977-ből 61 (39%), 1978-ból 40 (30%) pert. A megőrzés és a mintavétel szempontjai, egyben a csoportban előforduló tárgyak:

Ingatlan tulajdonjogot érintő perek közé soroltam (a per befejezéséig a telekkönyvezést fel kellett függeszteni) a lakás-csereszerződés, az eltartási, öröklési szerződések módosítására, megszüntetésére (ha az eltartás ingatlanért, ingatlan tulajdonjogának megszerzéséért, használatáért köttetett), ajándékba adott ingatlan visszakövetelésére, ingatlan adás-vételt követően az előző tulajdonos nevén lévő jelzálog törlésére indított pereket.

Két per helytörténeti szempontból is, de a kor ingatlanszerzési, -használati szokásai miatt is kiemelésre került.

Az ingatlanok adásvételével kapcsolatos perek külön csoportja a vétel előtti előleg visszakövetelésére indított per. Mint az anyagi természetű ügyeket általában, ezeket is lehet selejtezni, mintaként elég egy-egy ítélet. Amit azonban érdemes meghagyni, az átlagtól, az alapkövetelés jellegétől eltérő ügyeket, pl.: az alperes vételi szándékkal elfoglalta a felperes tanyáját, és a vétel elmaradása ellenére továbbra is az ingatlanban lakott, így ellene kártérítés miatt is eljárás indult.

Ugyancsak kiemeltem az olyan általános szabályozás, kötelezettség körébe tartozó pert, mint amilyen az elektromos árammérők fogyasztónkénti elhelyezése (öt fogyasztó egy közös ingatlanon).

A lakáskörülményekre, lakások üzemeltetésére vonatkozóan értékes annak a pernek az anyaga, különösen a szakértői vélemények, amelyben hét bérlő perelte a tulajdonos Városgazdálkodási Vállalatot a fűtési díj megállapítása miatt.

A kor — elsősorban a nagyon korlátozottan létezett magánszféra — gazdálkodási szokásainak bemutatásához adalék a földhaszonbérlettel, kertek bérbeadásával valamint az állattartással, állatok adás-vételével kapcsolatban keletkezett perek anyaga. Az általában kiemelendő irattípusok mellett érdemes megőrzésre az eredeti haszon- vagy feles-bérleti szerződés (más irategyüttesből ilyen aligha kerül levéltárba). A földbérletek mellett a belterületi kert-bérletek az egyéni vállalkozás lehetséges színterei, de az ezekhez kapcsolódó perekből is csak az elmaradt és követelt bérleti díj mellett más, a hasznosításra, a vállalkozásra, a felek személyére (idős tulajdonosok, napi munka mellett föld- ill. kertművelésre vállalkozó középgeneráció tagjai), a vállalkozás sikerére vagy sikertelenségére vonatkozó információkat tartalmazó perek ítéleteit, esetleg tárgyalási jegyzőkönyveit, a keletkezett szakértői véleményeket stb. érdemes megőrizni. A perek valódi tartalmát az esetek többségében csak az akták kézbevételével lehet megismerni, pl. egy kert művelésére, hasznosítási módjára vonatkozó információkban gazdag per ingóságok kiadása miatt indult (fóliasátor bordái, öntözőcsövek, berendezések).

Az állattartással mint magánvállalkozási lehetőséggel foglalkozó perek egy része a szaporulat értékesítésére kötött szerződésekkel kapcsolatos (ezek zöme a mezőgazdasági termék értékesítése ... c. külön csoportba tartozik) másik részük a szabadpiaci állatforgalomból, adás-vételből következett. Megőrzésre csak mintaértékkel, az adásvétel tényén, összegszerűségén kívül más információt is tartalmazó pereket emeltem ki, pl.: annak a pernek a tárgyalási jegyzőkönyvét és a kapcsolódó szakértői véleményt, amelyben a vevő a vételárból hátralévő rész kifizetését megtagadta a megvásárolt kutya (nem fajtatiszta!) fülének nem megfelelő formája, s tartása miatt.

Ugyancsak egyedisége miatt lett kiemelve egy fakitermelésre, a kitermelt fa értékesítésére vonatkozó per anyaga (csak az ítélet).

A kötelmi jogviszonyból eredő perek másik, önálló csoportjába a vásárlások utáni reklamációkkal kapcsolatos pereket soroltam. Ezek egy részéről (ingatlan, állat) már szóltam. De egyedi mintaként kiemeltem azt az egyéni vállalkozás, mezőgazdasági termelés témakörébe tartozót is, amely vásárolt vetőmag szavatossági idejének lejárta, és ebből adódóan a mag minősége miatt bekövetkezett kár megtérítésére indult per.

Igen gyakoriak voltak a gépkocsik adásvételéből adódó perek, ezen belül jól lehet tipizálni, elegendő egy-egy mintát megőrizni (biztosítási díj be nem fizetése, rejtett, csak a használat során utólag kiderült hibák stb.).

A kötelmi jogviszonyból eredő perek között szép számmal fordulnak elő a magánemberek pénzkölcsönzésével foglalkozók, a kölcsön vissza nem fizetése miatt keletkezettek. (mintaként tizenhárom került a megőrzendők közé). A válogatás szempontjai:

• kölcsönadott összeg nagysága,

• a kölcsönadó és -vevő személyek külön csoportját alkották a szülők, rokonok (kölcsönadók) és a fiatal házasok (kölcsönvevők). A legtöbb, és igen magas kölcsönt átlag 30–50 000 Ft-ot a fiatalok lakásvásárláshoz kapták, a visszakövetelésre minden esetben az ifjak házasságának felbomlása, válás miatt került sor.

• a kölcsön céljának különlegessége, pl. kocsmai ismerkedés, mulatozás után egy lovas kocsi vásárlásához adott kölcsönt életközösség létesítése reményében egy hölgy, míg egy másik esetben egy férfi drága szőrmebundát vásárolt, mint a bíróságon kiderült nem ajándékba, hanem kölcsönbe egy hölgynek.

• az eljárás során alkalmazott igen alapos bizonyítási eljárás (tanúk kihallgatása). A kiemelt ítélet a per lényegét, okait és végét, míg a tárgyalási jegyzőkönyv egyrészt a bizonyítási eljárás precízségét, gyakorlatát, valamint a pénzkölcsönzési szokásokat, módot reprezentálja.

Törvényen alapuló anyagi kötelezettség elmulasztása (gyermektartás) miatt indult perből egyetlen mintát őriztem meg. Az e tárgyban keletkezett perek zöme bírósági, illetve fizetési meghagyásból alakult, többségükhöz korábbi gyermektartási per kapcsolódott.

Az ingóságok kiadása, kölcsönadott tárgyak, eszközök meghibásodása miatt keletkezett perekből csak mintát emeltem ki.

A kötelmi jogviszonyból keletkezett perek újabb típusát jelentik a munkavállalással, munkára történő megbízással kapcsolatos, és a nem megfelelő munkavégzés vagy a munkabér ki nem fizetése miatt indított perek. Elvben ezek is selejtezhetőek. A mintavétel a korábban bemutatottakhoz hasonló módon történt. A megőrzendő perek között az építőipari vállalkozások működésével kapcsolatosak tartalmazzák a legtöbb információt, mind az elvégzendő feladatok, átalakítások, kontárok működése, mind a munkabérek vonatkozásában. Különösen az összehasonlító adatokat, műszaki rajzokat is tartalmazó szakvélemények értékesek. De figyelemre és megőrzésre méltó volt egy gépkocsi teljes felújítási költségére vonatkozó per is, amely egész sor részletes számlát tartalmazott. (ebben az egyetlen esetben a számlák is maradtak).

Különlegessége, egyedisége miatt kiemeltem még egy éttermi zenész zongorahasználati díj utólagos megállapítása miatt indított munkabér-vitáját, valamint a Művelt Nép kiadó által egy könyvbizományos ellen könyv árával való tartozás behajtása iránt kezdeményezett perét, mindkettőből csak az ítéleteket.

 A lakásügyi perek közül kötelezően megőrzendőnek a tulajdonjoggal, esetleg bérlői joggal kapcsolatosak tekintendők (elsősorban a közös tulajdonú, használatú lakások közös használatának megszüntetései). A perek zöme a jó- vagy rosszhiszemű jogcím nélküli lakók kiköltöztetésére, a lakásoknak a tulajdonos birtokbaadására, a lakásfelmondások érvényesítésére, bérletek megszüntetésére, a korábbi közös használatú lakások, ingatlanok használatának újraszabályozására vonatkozik. Az előzőekben már ismertetett irattípusokon kívül (ítélet, szakvélemény stb.) a mellékletek közül érdemes megőrizni az eredeti, magánfelek között keletkezett bérleti szerződéseket, megállapodásokat.

A lakásügyi perek külön típusába soroltam a szolgálati lakásokra, ezek használatára, a munkaviszony megszűnése után a lakás elhagyására vonatkozó pereket. A lakásügyi perek között nem lakás céljára használható helyiség bérbeadására vonatkozót (istálló) egyet találtam, mintaként kiemeltem.

A lakásügyi perek alapján az emberi együttélési szokásokról, lehetőségekről, lakáskörülményekről, az idősebb és fiatalabb nemzedékek együttéléséről alkothat az utókor életszerű, viszonylag pontos és reális képet. A fentiek alapján levéltárba adandónak bizonyult 1977-ből huszonkilenc, (38%) 1978-ban huszonhárom (43%) per.

 A szentesi járásbíróság illetékességi területén a mezőgazdasági értékesítési szerződésből eredő perek kivétel nélkül állattartásra vonatkoznak. A perek túlnyomó többségében a felperesek baromfiak esetén a felvásárló ÁFÉSZ-ek, sertések és szarvasmarhák esetében a Szegedi Szalámigyár. Az alperesek az esetek többségében magánszemélyek. Mint az anyagi követelésű pereket általában, ezeket is lehet selejtezni, de mindenképpen mintavétel mellett. Igyekeztem minden állatfajtára, minden típusú perre vonatkozóan mintát hagyni. Levéltárba adandó iratot évenként húsz–húsz perben, (1977-ben 44%, 1978-ban 35%) találtam.

A percsoporton belül a perek lehetnek önállóak vagy bírósági, illetve fizetési meghagyásból eredők. Mindkét esetre jellemző, hogy a felek törekszenek a megegyezésre, az alperesek legtöbbször elismerik a felperes által követelt teljes összeg jogosságát, de részletfizetést kérnek és kapnak is. A perek anyagának elsősorban gazdaságtörténeti szempontból van értéke, mutatja a szocialista felvásárló cégek működésének zavarait; a kiszállított árú, napos baromfiak, vemhes anyakocák, tehenek minősége gyakran nem megfelelő, sok az elhullás, betegség, amit az alperesek állatorvosi igazolásokkal az esetek többségében igazolni tudnak, így némiképp mérséklődik fizetési kötelezettségük. Az iratanyag, elsősorban a tanúbizonyítások és a mezőgazdasági, állatorvosi szakvélemények alapján részletes képet alkothat az iratok tanulmányozója a szocialista gazdaság kör0ülményei között működő magánvállalkozásokról, az állattartás színvonaláról, a gazdálkodási, szerződésben vállalt kötelezettségek nem megfelelő teljesítéséről, ennek okairól.

A perek iratonkénti selejtezése következtében korrigálni lehet a tévesen besorolt perek besorolását. Ilyen tévesen besorolt per volt ebben a csoportban egy ingatlaneladásból keletkezett (tehát a tulajdonjoggal kapcsolatos egyéb perek kategóriájába tartozó). Az ingatlant a tulajdonosok (testvérek) édesapjuk tartása, ápolása fejében adták el oly módon, hogy a vevő a tartás teljesítésének idejétől függően, részletekben kapta meg az ingatlant. A tartás, és ebből következően a tulajdon birtokba adása elhúzódott. Közben az egyik testvér a saját részét egy másik félnek (is) eladta. Az eltartott halálát követően az újabb eladásból támadt vitában fordultak a felek a bírósághoz.

 Tapasztalatom szerint a csoportba tartozó perek anyagi követelés érvényesítésére irányulnak, tehát selejtezhetők. Valamennyi előzménye a termelőszövetkezetek vezetőségi, vagy döntőbizottsági határozata, ami ellen az érintettek a bíróságon fellebbeznek. Tárgyukat tekintve a tsz-tagok foglalkoztatásával, tagsági viszonyának megszűnésével (kilépést követően megállapított leltárhiány), a tagsággal együtt járó előnyök, juttatások (háztáji föld) elvesztésével, a vezetők anyagi juttatásával (jogtalanul felvett tiszteletdíj, veszteséges, szanált tsz vezetői részére jubileumi jutalom visszamenőleges kifizetése) kapcsolatban keletkeztek. A mintavétel a már felsorolt tárgyak szerint egy-egy, de egyéb egyedi szempontok (a tárgy különlegessége, a felek ismertsége stb.) is érvényesíthetők.

Miután a levéltárainkban található termelőszövetkezeti anyag meglehetősen hiányos, a perekben található információ jelentősen felértékelődik. Az anyag tanulmányozása mindenképpen közelebb viszi az érdeklődőt e „szocialista uradalmak” mindennapjaihoz. Levéltárba adandónak találtam 1977-ből tizet (77%), 1978-ból négyet (50%).

 A perek kivétel nélkül a nyugdíj összegét befolyásoló szolgálati időt megállapító társadalombiztosítási szervezet által hozott határozat ellen indultak. A dolgozók a nyugdíjazásukat megelőző eljárás során közvetlenül, iratokkal nem tudták bizonyítani szolgálati idejüket, vagy a benyújtott iratok nem voltak elegendőek a munkában eltöltött idő, munkaviszony igazolásához. Mintaértékkel levéltárba 1977-ből négy (44%), 1978-ból hat (60%) per anyaga került. A válogatás szempontjai az igazolni kért munkaviszony milyensége (mezőgazdasági, ipari, cseléd, napszámos, magán cégnél foglalkoztatott, 1945 után pártmunkás, 1945–1960 között állami gazdaságban, termelőszövetkezetben, földműves-szövetkezetnél foglalkoztatottak). A tárgyalási jegyzőkönyvek szövege a tanúk meghallgatásáról elsősorban az 1950–60 közötti foglalkoztatási viszonyokra vonatkozóan tartalmaz más forrásokból megismerhetetlen információkat. Tapasztalatom szerint csak a ballaszt anyagot (duplumok, tértivevények, közbülső végzések) érdemes selejtezni.

 A perek nagy része anyagi jellegű, zömmel az elhalt gondozási költségeinek, a temetési költségeknek az örökösök közötti megosztására vonatkozik. Ezeket mintavétel mellett teljes egészében lehet selejtezni. A mintavételhez alkalmazott szempontjaim: a) a peres felek törvény szerinti, vérszerinti örökösök, eltartási szerződés vagy öröklési szerződés alapján idegenek és törvényes örökösök, b) a per ítélettel (fellebbezés esetén ítéletekkel), egyezséggel, esetleg szüneteltetéssel ért véget. Megőrzendő a) és b) összes variációjából egy-egy, plusz c) egyéb, helyi jelentőség a körülmények, személyek függvényében.

Az öröklési perek másik csoportjába az ingatlanokkal kapcsolatos, tehát tulajdonjogot érintőket soroltam. A perek eltartási, végrendeleti, öröklési szerződések, hagyatéki eljárás, végzés megtámadása során, általában a köteles rész kiadása iránt indultak. Ezekből legtöbbször elegendő az ítélete(ke)t, esetleg egyezséget meghagyni. Megfontolandó az eredeti végrendelet, öröklési, eltartási, adásvételi, ajándékozási szerződések levéltári átvétele. (Én ezeket is megőriztem.)

A felsoroltakon kívül, vagy ezekhez kapcsolódóan akadhatnak egyediségük miatt megőrzendők iratok is. Pl. törvényes (az elhalt első és második házasságából származó féltestvérek) örökösök között az átlagosnál lényegesen értékesebb ingóságokból és ingatlanokból álló hagyaték körül kialakult per. Levéltári átvételre 1977-ből kilencet (40%), 1978-ból tizenegyet (36%) javasoltam.

 Valamennyi per idős vagy fogyatékos emberek gondnokság alá helyezésére vagy gondnokság alóli felmentésére irányult. Véleményem szerint a cselekvőképességet kizáró, vagy korlátozó gondnokságot a joggyakorlást korlátozó, vagy kizáró állapotnak kell tekinteni, ezért az ítéletek maradandó értékűnek minősülnek. Ugyancsak megőrzendőnek tartom az orvos-szakértői véleményeket. Amennyiben az ítélet indoklásából nem derül ki, hogy kinek (rokonság, tanácsi szakigazgatási szerv, ügyészség) a kezdeményezésére indult a per, a mellékletekből a kezdeményezőre vonatkozó információt tartalmazó iratot (keresetlevél, tanácsi határozat, ügyészi megkeresés, feljegyzés stb.) ugyancsak megőriztem.

 A perek anyagi követelésből, kártérítésből keletkeztek, mintavétel mellett selejtezhetők. Súlyosságára való tekintettel a halálos kimenetelű baleset okozta kártérítés miatt keletkezetteket maradandónak ítéltem (csak az ítéletet). Levéltárba adandó iratot tartalmazott 1977-ben húsz, 40%, 1978-ban tizenöt, 34% per. A mintavétel szempontjai, a perek típusai:

• közlekedési balesetek következtében keletkezett kártérítés (nagy számban fordul elő, a mintavételt szűkíteni lehet az okozott kár mértéke, a baleset „szereplői” stb. alapján),

• ingatlanban okozott kár megtérítése a kár jellegétől és a károkozótól függően,

• bűncselekmény elkövetéséből keletkezett kár pl., kk. lopásából származó anyagi kár, vagy súlyos testi sértésből következett sérülés miatti keresetkiesés megtérítése iránti per,

• közmű (vízmű, posta) vezetéképítés miatt keletkezett kár,

• állatok okozta kár megtérítése iránti per, állatfajták illetve kárfajtáktól függően, pl.: állatok állatokban, állatok növényültetvényen stb.,

• egyéb károk: káposzta, krizantém ültetvényben a termés letrágyázása miatt keletkezett; kölcsönvett motorkerékpárban okozott kár megtérítése iránt indított perek.

 A perek anyagi jellegű követelésből adódnak, egy részük fizetési meghagyásból keletkezett, általában selejtezhetők. A perek tárgya balesetek, üzemi balesetek, munkaköri egészségkárosodások miatt felmerült orvosi, egészségügyi ellátási költségek, a betegség miatt kiesett munkabér, jövedelem megtérítése, egyetlen esetben táppénztúlfizetés visszatérítése. Levéltárba adásra javasoltam 1977-ből hármat (50%), 1978-ból hatot (60%).

Típusai, egyben a mintavétel szempontjai:

• dolgozó pereli a vállalatot,

• társadalombiztosítási intézet perli a vállalatot,

• magánfelek verekedése okozta sérülés orvosi ellátási költségeinek követelése,

• táppénztúlfizetés miatt a Társadalom Biztosítás perelt magánembert.

 Anyagi jellegű pernek tekinthető, tehát általában selejtezhető. Az általam megismertek mind szülőtartásra vonatkoztak. Mintát az összetett perek közül válogattam, pl. a per bírósági meghagyásból indult, vagy bírósági meghagyással ért véget. Ritkán, de előfordult, hogy a szülő tartásdíj iránti keresetét érdemtelenség miatt elutasította a bíróság, ezek ítéleteit, valamint az érdemtelenségre vonatkozó bizonyítási eljárást (tárgyalási jegyzőkönyv), vagy egyéb, az érdemtelenséget igazoló dokumentumokat (a gyermek levele) is meghagytam. Levéltári megőrzésre mintavételként évente hármat (25%) jelöltem ki.

 Amint a perek jellegének meghatározása is mutatja, ezek tulajdonjogot érintenek, tehát levéltárba adandók. A valóságban a perek egy része tulajdonjoggal való visszaélés. Lényegük, hogy a szomszédok, vagy közös tulajdon esetén a tulajdonostársak a birtokháborításhoz hasonló cselekményeket követnek el, pl. kapuhasználat, épületek, épületrészek építésének megakadályozása, építési engedélyekhez szükséges tulajdonostársi, szomszédi beleegyezés megtagadása stb. Ezekből bőven elég típusonként egy-egy minta meghagyása (ítélet, egyezség, szakvélemény, tervrajz, térkép).

Nem selejtezhetők, levéltárba adandók a közös tulajdon megszüntetésére, (többségük házassági közös volt), elbirtoklásra, haszonélvezeti jog korlátozására, ingatlanhasználatra vonatkozó perekből az ítéletek, szakértői vélemények, megosztási rajzok, egyezségek, mert jogbiztosító érvényűek.

A házassági közös tulajdon megszüntetésére irányuló perek között előfordul, hogy ehhez szerelik az előzményeket (házasságfelbontás, gyermektartás, gyermekelhelyezés stb.), ezekből az ítéletek ugyancsak kiemelendők.

A mintavétel egyéb szempontjai:

kiskorú tulajdonosok közös tulajdonának megszüntetése árverés útján,

birtokba bocsátások iránt indított perek közül:

• földrendezés során magántulajdonban lévő földet „eltelekkönyveztek” egy tsz javára. Mindez tizenhét év múlva, örökösödési eljárás kapcsán derült ki. A jogos tulajdonos (örökös) az államigazgatási (földhivatali) határozat ellen nyújtott be keresetet.

• a felperes a magyar állam ellen földmegváltási ár megállapítása (alacsony) miatt indított pert (az ítélet a korra jellemzően elutasító, érdekessége a szakértői vélemény),

• egyéni gazdálkodó tulajdonos és a szomszédos tsz földjei tulajdonjogának, területének tisztázása érdekében indult per,

• ingatlan közös tehermentesítése és birtokbaadása iránt indított per.

 Az egész per anyaga maradt, kivéve a ballaszt anyagot (évente egy-egy volt).

 A perek anyagi követelésből keletkezett különféle korábbi perben vagy peren kívüli eljárás során hozott végrehajtási határozatok (ítéletek, végzések) ellen irányultak. Mint az anyagi jellegű perek általában, ezek is selejtezhetők. Kivéve a gyermektartás elmaradása miatt indított perek végrehajtásait, ha a korábbi perek közül a házassági bontópert is ezekhez szerelték. Ez esetben valamennyi szerelt perből meghagytam az ítéleteket, az egyezségeket, bírósági meghagyást, fizetési meghagyást, ha volt, a szakvéleményeket. A végrehajtások alóli mentesítés (saját tulajdonú tárgyak: bútorok, elektronikai cikkek, autó, különösen nagy összegű ingóságok) iránt indított perekből tárgytípusonként illetve a felektől függően (többségük volt házastársak, akik közös ingatlanban laktak) egy-egy. Csak mintavételként emeltem ki periratokat, 1977-ből tizenhármat (32%), 1978-ból hatot (17%).

Az előkészítést, a selejtezést és a tapasztalatok összegzését is beleszámítva a mintegy másfél–két hónapig tartó munka a bíróság iratkezelésének alapos megismerésén, a polgári peres iratok maradandó (jogbiztosító és történeti) értékének feltárásán kívül több általánosítható tanulsággal is szolgált.

1. A bíróságok által végzett selejtezések jóváhagyásának mindenképpen párosulnia kell a selejtezésre elkülönített iratanyag helyszíni, tételes ellenőrzésével.

2. A jogbiztosító és maradandó értékű iratok elkülönítése csak a selejtezés során képzelhető el, ezt a levéltárosoknak mindenképpen folyamatosan kellene figyelemmel kísérniük, vagyis a selejtezés kezdetétől, esetleg előkészítésétől fogva be kellene kapcsolódni a munkálatokba.

3. További segítséget jelenthetne, ha az egyes perek iratait az irattárban, de legalább a selejtezés során a perek jellege szerinti csoportokban kezelnék. A perek jelleg szerinti irattározása jelenleg a Bírósági Ügykezelés Szabályainak ellentmond, ezért nem lehetséges. A selejtezés során történő csoportosításra sem kötelezhetők a bíróságok, mert ilyen előírást nem tartalmaz a selejtezést meghatározó iratkezelési szabályzat. A periratoknak a jelleg szerinti válogatását az említett rendeleti szabályozás hiányán kívül a bíróságok azért sem vállalják, mert ez jelentős többletmunkával járna, lényegesen megnövelné a selejtezés időtartamát. Természetesen lehetnek kivételek, amikor egy-egy bíróság, pl. a levéltár kérésére, esetleg azzal együttműködve, mégis vállalja e feladatot.

4. Tapasztalatom szerint a jogbiztosító perek kiválogatása és a befejező határozatok kiemelése nem okozna gondot a selejtezést végző bírósági alkalmazottaknak. Feltehetően az sem, ha a jövőben a befejező határozatok, ítéletek mellett figyelnének a szakvélemények, fotók, eredeti, kézzel írott beadványok, egyezséget tartalmazó tárgyalási jegyzőkönyvek kiemelésére és megőrzésére. Ily módon a jogbiztosító befejező határozatok mellett az ezekben a perekben előforduló maradandó értékű iratok is kiemelésre kerülhetnének. A selejtezést ez is lassítaná, de nem oly mértékben, mint a 3. pontban megfogalmazottak. Az érvényes iratkezelési szabályzatban erre vonatkozóan sincs előírás, tehát csak a selejtezést végző bíróság önkéntes vállalására lehet alapozni.

5. A felsoroltak megvalósulása esetén is a levéltárosra várna az egyéni jogot nem érintő pertípusokból a mintavétel szempontjainak meghatározása, esetleg magának a mintavételnek az elvégzése (birtokháborítási, egyéb, gazdasági, kötelmi jogviszonyból eredő, lakásügyi, mezőgazdasági termékértékesítésből eredő, szövetkezeti tagsági, társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos, öröklési, szerződésen kívüli kártérítési stb.).

6. A hamarosan levéltárakba kerülő 1950 utáni bírósági anyag feldolgozását, de a még kint lévő feltárását, a selejtezések helyszíni ellenőrzését is megkönnyítené, ha rendelkezésre állna egy, a polgári korihoz hasonló, nemcsak a jogszabályokon, hanem a konkrét, gyakorlati tapasztalatokon alapuló fogalomtár a bíróságok iratairól, iratkezeléséről.

7. A levéltárakba bekerülő bírósági anyag jövőbeni kezelését, kutathatóságát, a megfelelő forráskritika kialakítását nagymértékben segítené, ha az átvett anyaghoz már most részletes, az iratok bírósági kezelésére, selejtezésére is kitérő szervtörténetek készülnének.

Az általam végzett próbaselejtezés csak a polgári peres iratokra vonatkozott, nem terjedt ki az iratokhoz tartozó különféle segédkönyvekre. De amint beszámolóm elején utaltam rá, a selejtezés előkészítése során meg kellett mozgatnom a bíróság által kiselejtezett egyéb iratokat is. Eközben szúrópróbaszerűen belenéztem a kiselejtezett peren kívüli és közjegyzői iratokba is.

A peren kívüli ügyek — 1999-ben az 1987–1992 között keletkezettek iratok kerültek selejtezésre — egy része tárgya szerint kapcsolódik a polgári iratokhoz, pl. a fizetési meghagyások mögött jelentős gazdásági–pénzügyi tevékenység rejtőzhet (rendszerváltás, kft-ék!). A letéti ügyek között található ingatlankártalanítási összeg, földmegváltási ár illetve földjáradék el nem fogadása mögött szinte kivétel nélkül egy-egy tanácsi kisajátítási, földhivatali határozattal, pl. a nem tsz tagok örökölt földjeinek kötelező, minimum forgalmi értéken történő megváltásával, való egyet nem értés húzódik. Az utóbbiak szinte mindegyike tartalmaz az ingatlanok tulajdonjogára vonatkozó információkat.

A peren kívüli ügyek csoportjában jelentkeznek a holtnak nyilvánítások, amelyek megőrzése mindenképpen tanácsos.

Ugyancsak megőrzendő — legalább évenként két-három — kötelező alkoholelvonóra, munkaterápiás intézetbe történő beutalás. Egy-egy ilyen ügy iratanyaga bővelkedik orvosi szakvéleményekben és egyéb szociális, illetve gyámhatósági, gyermekek védelmében készült környezettanulmányban.

A közjegyzői iratokból a hagyatéki ügyek kiselejtezhetők, megfontolandónak tartom, azonban ezekből mintaként néhány ügy kiemelését és levéltári megőrzését, pl. szociális otthonban elhaltak, az örökség többféle (ház, kert, föld) ingatlan, részletes hagyatéki leltár található az iratokban, külföldi örökösök stb. megőrzését.

Ugyancsak levéltári megőrzésre javasolnám a közjegyzői iratok közül az ún. előzetes bizonyításokat — legalábbis egy részüket —, pl. egy lakótelepi, házgyári elemekből épített társasház akusztikai vizsgálatát tartalmazó szakvéleményt is megőrző ügy iratai az építő vállalat által elkövetett hibák és az azok megszüntetése érdekében javasolt javítások tételes, összeget is tartalmazó felsorolásával.