„Nálunk olyan benyomás alakult ki, hogy a mi elvi-politikai állásfoglalásainkkal, a módszerekre ajánlott javaslatainkkal szemben megnemértés, fenntartás, sőt bizalmatlanság jelentkezik az Önök részéről, ugyanakkor az eltérő vélemények és módszerek kérdésében nem győznek meg bennünket arról, hogy az Önök magatartása lenne a helyes. Ugyanezt tapasztaltuk egész sor esetben a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása előkészítésének menetében is.”
„Jelenlegi béremnél jóval alacsonyabb fizetésért is hajlandó vagyok odaadóan dolgozni pártunk érdekében, hogy végre eltűnjön életünk egéről a szocialista neveléssel szembekerülő, azt férgek módjára kikezdő és aláásó szennyirodalom. […]
„Kérem, legyen most hozzám nagyon őszinte, mint mindig és írja meg, miben segíthetnék, mert ez tétlenség a szennyes áradat irodalmi hullámaiban megfojt, alkotni szeretnék, és a marxista kritika pergőtüzével ostromolni szeretnék minden olyan fércmunkát, ami méltatlan az új kor emberéhez szerte a világban.”
„1952. március hó végén az V. ker. rendőrkapitányság indítványt kért Nagy János trösztigazgató ellen eljárás indítására. […]
Miniszter elvtárs utasítására az ügyet kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy Nagy János trösztigazgató a Pestszentlőrincen épített családi házához felhasznált anyagokról számlákkal rendelkezik. […]
Ennek alapján Nagy János ügyében a rendőrségi feljelentést nem javasoltuk, annál is inkább, mert a rendőrségi iratokból is megállapítható volt, hogy Nagy János elleni bejelentések mozgatója egy olyan személy, akit éppen Nagy János jelentett fel ezt megelőzően lopásért. Erről szóló jelentésünket Miniszter elvtársnak április 9-én tettük meg.
Bár a Miniszter elvtárs Nagy János elleni eljárás lefolytatására megtagadta a hozzájárulását, április hónap végén Nagy János trösztigazgatót az V. ker. kapitányság mégis őrizetbe vette.”
„méltóztassék elrendelni százezer kutya kiirtását az országban.
Az első a közegészségi ok, mert a kutya terjeszti a sapotnica-betegséget, a veszettséget, a májmételyt, a bélférget, gilisztát, a koszt stb.
2. Közbiztonság. Minden lakás, ahol kutya van, tele van bolhával. A kutya odaürít a járdákra, az emberek beviszik a boltokba, a lakásokba. […]
3. Méltóság. Emberi méltóságot sérti a bűzös, bolhás, gen[n]yes szemű, köhögős állatot a lakásban tartani. […]
4. Közgazdasági és ipari ok. Százezer kutya szőréből lehet filcet csinálni, a bőréből cipőt, kesztyűt, papucsot, táskát, bugyellárist, bőrdíszművet stb.
A csontjából enyvet, foszfort, a lágy részeiből műtrágyát stb.
Azután 100 ezer kutya annyit eszik, mint 25-30 ezer ember és gyermek. Kinek köll ez a sok ronda dög, a vidéken nyílt uccán megtámadják az embert.”
„Selejtezési jegyzőkönyv
Készült a Somogy megyei Tanács VB Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Kaposvár, Virág u. 32. hivatalos helységében [!], 1979 február hó 19-én.
[…]
A 2311/9 anyagkartonon szereplő Parker toll selejtezésre kerül, mivel 1979. év február hó 17-én eltörött.”
„A volt elítélt államvédelmi tisztekkel kapcsolatban, akiknek ügyük a közelmúltban felülvizsgálásra került és szabadon lettek bocsátva, hálózati úton az alábbiakról szereztünk tudomást:
1. A fenti személyek jelentős része ellenséges rémhír terjesztéssel foglalkozik, „belpolitikai válságról, a Párt vezető szerveiben fennálló ellentétekről” fecsegnek.
2. a volt államvédelmi tisztek egy része a korábban vagy ügyeik felülvizsgálása során tudomásukra jutott szigorú államtitkokat egymás között megbeszélik. Arra vonatkozóan adatokkal nem rendelkezünk, hogy ezekről kívülálló személyeket is tájékoztatnak, azonban véleményem szerint okunk van ezt is feltételezni.
3. Adataink vannak arra vonatkozóan, hogy egy-két volt államvédelmi beosztott, illetve börtönből kiszabadult személy imperialista követségekkel tart fenn kapcsolatot.
Kedves Kolléga!
„Nagy érdeklődéssel vettem tudomásul, hogy Önök nyugdíjazták Szent Istvánjukat. Megvallom, egészen idáig nem tudtam azt, hogy Ausztria és az osztrák nemzet ilyen nagy szerepet játszottak volna a magyar nép szenvedéseiben és, hogy különösen felelősek lettek volna a magyar jobbágyok sajnálatos sorsáért, akik verejtékükkel öntözték a magyar nagybirtokosok földjeit. […]
Ugyanakkor Magyarország és a magyar nép századok során igencsak számottevő előnyt húzott abból, hogy a Habsburg birodalomhoz tartozott. A Habsburgok nem mint hódítók érkeztek Magyarországra, hanem a magyarok szabadon és alkotmányosan választottak őket a trónra a török hódítás után a 17. század végén. I. Lipót ezt a helyzetet nem arra használta, hogy megsemmisítse a magyar alkotmányt – hanem ellenkezőleg, azonnal és önszántából bevezette a törököktől felszabadított területeken.”
Az
oldal maradéktalan megtekintéséhezrendelkeznie
kell telepített FLASH Player 6.0, vagy frissebb plug-innel.
Ha az Ön számítógépén nincsen, ingyenesen
